Jelenlegi karnagyunk
Kováts Péter
orgonaművész
1979-ben született Pécsen.
Zenei tanulmányait 5 évesen a Nagyatádi Zeneiskolában kezdte, ez idő alatt a somogy megyei zongora-, szolfézs-, és kamarazenei versenyeken minden alkalommal első és második helyezéseket ért el.
Első orgonatanára 1992-94 között Kárpáti József volt. Felkészítésével az 1994-es Salgótarjáni Országos Orgonaverseny két különdíját - köztük a legjobb Bach-játékért járót - kapta.
Középiskolai tanulmányait a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte.
1998-ban felvételt nyert a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Orgonaművész-tanári szakára, ahol 2004-ben kiváló eredménnyel diplomázott.
Hazai tanulmányai mellett a kezdetektől mestere volt Baróti István, az Esztergomi Főszékesegyház néhai orgonaművész-karnagya.
2004-2008 között posztgraduális- és improvizációs tanulmányokat folytatott Franciaországban (Conservatoire de Reims és Conservatoire de Saint-Maur, Párizs), ahol még két diplomát szerzett: 2005-ben Reimsben, Pierre Mea osztályában Első díjat (Premier Prix d'Interprétation), majd 2008-ban Párizsban, Pierre Pincemaille neves improvizáció osztályában Improvizációs Aranymedált kapott, melyet a záróvizsga-bizottság egyöntetűen ítélt oda (Médaille d'Or d'Improvisation à l'Unanimité).
Több nemzetközi versenyen ért el szép sikereket:
2007-ben a Párizsi Nemzetközi Orgonaversenyen improvizációból bejutott a döntőbe, ahol az egyetlen díjat nem adták ki, de dicséretben részesült.
2009-ben az angliai St Albans-ban megrendezett Nemzetközi Orgonaversenyre egyedüliként interpretáció és improvizáció kategóriába is beválogatták és Tournemire-játékáért Dougles May-díjat kapott.
2011-ben, a Liszt-évben megnyerte a Weimari Nemzetközi Bach-Liszt Orgonaversenyt.
A hazai közönség számtalan alkalommal hallhatta játszani jelentősebb templomainkban, koncerttermeinkben, melyekből négy hangversenyét – Diplomakoncert a Zeneakadémia Nagytermében (2004), Liszt-est a budavári Mátyás-templomban (2004), Fiatal orgonaművészek hangversenye a Művészetek Palotájában a Nemzeti Hangversenyterem új orgonájának avatókoncert-sorozatán (2006), illetve a 23. Budapesti Bach-hét keretében, a Deák téri evangélikus templomban adott szólóestjét (2012) – a Bartók Rádió is leadta.
Zenekarokkal - mint a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, MATÁV Szimfonikusok, Szegedi Szimfonikus Zenekar, Solti György Kamarazenekar, Erdődy Kamarazenekar - is közreműködött.
2010 nyarán Zamárdiban, az első magyarországi francia barokk stílusban épült orgona avatóünnepségén orgonált.
Filmzenét is készített 2002-ben Szabados Tamás operatőr Jelfák című természetfilm-sorozatához, mely több alkalommal került adásba a Duna Televízióban.
Külföldön Németországban, Olaszországban, Szerbiában és Franciaországban koncertezett.
2012-es nürnbergi koncertjét a Bajor Rádió rögzítette és tűzte műsorára. Egyházzenészként posztgraduális tanulmányai alatt a reimsi St. Maurice templomban orgonált és Párizsban is rendszeresen hívták különböző templomokba, melyek közül az ismertebbek:
Saint Denis Székesegyház, Saint Vincent de Paul és Notre Dame de l’Assomption templomok.
2012 nyarától mestere mellett az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművésze. Baróti István halála óta kinevezett utóda.
Baróti István (1940.10.24 - 2014.06.23)
orgonaművész, karnagy
Csíkszentdomokoson született 1940 ben. Orgonaművész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként.
A budapesti II. kerületi Járdányi Pál zeneiskolában kifejtett négy évtizedes pedagógiai munkássága során fiatal orgonisták nemzedékeit indította el útján. Tanítványai közül sokan nyertek felvételt közvetlenül az alapfokú zeneoktatásból a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, és szerepeltek eredményesen hazai és külföldi nemzetközi zenei versenyeken.
1980-tól az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, 1992-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán is tanított. 1975-től haláláig az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya. Ő a Főszékesegyház újjáépülő orgonájának megálmodója és tervezője.
A Főszékesegyház felszentelésének kerek évfordulóin a Bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Esztergomi Miséjét, melyet a Magyar Rádió 1986-ban egyenes adásban közvetített. Kórusával rendszeresen megszólaltatta Liszt többi miséjét és számos motettáját is.
Liszt Ferenc vallási témájú műveinek egyik legkiemelkedőbb magyarországi tolmácsolója volt. Repertoárján szerepelt Liszt összes orgonaműve, és orgonaátiratot készített a Funerailles című zongoraművéből. Hazai hangversenyei mellett több európai országban (Németország, Franciaország, Románia, Csehország, Olaszország, Ausztria) vendégszerepelt.
Orgonaszakértőként részt vett Magyarország orgonáinak teljes felmérésében (1985-88) és számos orgona tervezésében. Az esztergomi Bazilika orgonájának folyamatban lévő felújítása mellett a Nemzeti Hangversenyterem orgonájának tervezője, építésének művészeti szakértője volt.
A Bazilika altemplomában nyugszik.
A főszékesegyház egykori karnagyai, orgonistái
Seyler József Antal (1778.02.09-1854.09.24)
A csehországi Lauterbachban született. Nagybátyjától, Seyler Ferenc József schönfeldi rektortól hegedűt, zongorát, éneket, összhangzattant és zeneszerzést tanult. Néhány évig katonai karnagy, 1808-tól Budán a főplébánia templom karnagya, zenetanár. 1820-tól 1841-es nyugdíjazásáig az esztergomi Főszékesegyház karnagya.
Budán született. 1825-tól 1830-ig az esztergomi bencés gimnáziumban tanult. Előbb apja, majd 1834-től Bécsben Ignaz Seyfried növendéke. 1834 és 1841 között a bécsi Kärntnertor Theater zenekarának tagja. Apja utódjaként 1841-től haláláig volt az esztergomi Bazilika karnagya. 1856-ban a Főszékesegyház felszentelése alkalmából Liszt miséjéhez ő írta a Graduálét, az Offertóriumot és a Te Deumot, valamint a templom-szentelési antifónákat. Írt még egyházi műveket (misék, offertóriumok, graduálék, requiem), valamint szimfóniát, dalokat, kamaraműveket és zongoradarabokat. A Bazilika altemplomában nyugszik.
Takács Imre (XIX. század)
Az 1880-as években volt az Esztergomi székesegyház karnagya. Az 1874-ben megalakított Esztergomi Zenei Kört 1882-ben újjászervezte és alapszabályokkal látta el. A Zenei Kör ezután hetenként társas összejöveteleket tartott.
Szerzeményei: Te Deum (a Te ergo quaesumus szakasz a Szózat dallamának változata, 1886), B-dúr mise (1886).
Kersch Ferenc (1853.12.02-1910.10.06)
Bácsalmáson született, érettségit a kalocsai jezsuita gimnáziumban szerzett 1872-ben, itt Hennig Antal tanítványa volt. 1876-tól nyolc évig Nagybecskereken gimnáziumi tanár. 1886-tól a nagyváradi székesegyház orgonistája, majd karnagya. 1897-től volt karnagy Esztergomban. Kántorkönyvet írt, zeneművei között 17 misét, 14 Tantum Ergót, 3 Requiemet, 2 Te Deumot, számos orgonadarabot és motettát tartanak számon. A Bazilika altemplomában nyugszik.
Bánáti Buchner Antal (1882.07.02-1950.08.09)
Kistószegen született 1882-ben. A szegedi tanítóképzőben végzett, majd a budapesti Zeneakadémián tanult tovább. Szepeshelyen, Szatmárban, majd 1911-től Esztergomban egyházi karnagy. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-19). Megalapította az Esztergomi Zeneegyletet (1916), az esztergomi zeneiskolát (1928). Miséket, oratóriumokat, zenekari műveket és dalokat komponált, illetve Pilóta címmel operát is írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában.
Béres György (szül.: 1928.01.27)
Makón született 1928. január 27-én. 1951-ben szentelték pappá, két évig káplánként működött, majd a kőbányai Szent László templom kántora. Zenei tanulmányait 1953-56 között Harmat Artúrnál, Bárdos Lajosnál, Werner Alajosnál és Gergely Ferencnél magánúton, majd 1957-61-ig a Bécsi Zeneakadémia egyházzenei tanszakán végezte. 1954-től 1956-ig az Esztergomi Szemináriumban gregoriánt és liturgikát tanított, valamint vezette az Esztergomi Bazilika kórusát. 1956-ban elhagyta Magyarországot. A rendszerváltás után visszatért az országba és megalapította a Magyar Gregorian Társaságot, amelynek elnöke is volt.
Mindszenty hercegprímás alatt
1945-ben foglalta el prímás-érseki székét Esztergomban Mindszenty József bíboros. Mindszenty bíboros nagyon szerette az ünnepélyes szentmiséket, amelyeken a Bazilika kórusa fontos szerepet kapott. 1947 márciusában a kórustagok kedves meglepetésként a Prímási Palota előtt rögtönzött hangversennyel köszöntötték József-napon Mindszenty bíborost. A hercegprímás egy kis miseborral és az édesanyja által sütött pogácsával kínálta a köszöntőket.
Alig egy évvel később 1948 karácsonyán letartóztatták és bebörtönözték Mindszenty bíborost. Az esztergomi prímás-érseki szék gyakorlatilag üresen állt 1976-ig, amikor Lékai Lászlót (Mindszenty püspöki titkárát) esztergomi apostoli adminisztrátort VI. Pál pápa kinevezte prímás-érsekké. Ebben az átmeneti korszakban a Bazilika kórusa is visszafogottan működött.
Bálint Ferenc
A Főszékesegyház karnagya volt, az 1950-es évek elejétől az esztergomi tanítóképzőben volt ének-zene tanár, részt vett a város zenei életében, a kórusok szervezésében. Később a nagykőrösi zeneiskola megbecsült igazgatója lett 1982-ben súlyos betegség miatt bekövetkezett haláláig.
forrás: Muzslai Zsitva Ágnes honlapja, Magyar Katolikus Lexikon,
Képek forrása:
Kersch Ferenc: Köncse Kriszta doktori disszertációja
Bánáti Buchner Antal: Arcanum adatbázis
Béres György: Magyar Gregorián Társaság honlapja
Bálint Ferenc: Docplayer.hu adatbázis
