Az esztergomi Bazilika építésének történetét bemutató kiállítás az épület főhomlokzatának latin feliratát idézi, mely szerint ez a templom Magyarország valamennyi templomának feje, anyja és tanítómestere.

A Várhegyen koronázták meg a magyar királyság első uralkodóját Szent Istvánt az 1000. év végén. Ő alapította meg az esztergomi érsekséget, melynek székesegyházát 1010. körül szentelték fel. A főegyházmegye és a templom védőszentje, Szent Adalbert (956-997) maga is járt Esztergomban, hogy prágai püspökként segítse megerősíteni az új királyságot és az érsekséget.

A középkori székesegyház szentélye Kelet felé nézett, így a bejárata a dunai homlokzatról nyílt. Legnagyobb kiterjedése idején 72 méter lehetett az épület hossza. Nyugati díszkapuját, a Porta speciosa-t kőtöredékekből és egy 18. századi ábrázolásról ismerjük. A romanika és a gótika stíluskorszakai után a reneszánsz is megjelent Esztergomban. Bakócz Tamás érsek 1507-ben elkészült pompás sírkápolnája, ma is őrzi a az itáliai tanultságú, művelt érsekek emlékét. 1543-ban a török szultán seregei elfoglalták a várat. Az érsekség elmenekült Nagyszombatba, ahonnan csak oszmán uralom vége (1683) utána jóval tért csak vissza az ősi székhelyére. Az új Bazilika tervezésével már a 18. században foglalkoztak, de valójában csak a 19. századra érkezett el a végrehajtás ideje. Négy érsek Rudnay Sándor, Kopácsy József, Scitovszky János és Simor János korában folytak a munkálatok, melyeket az első elkezdett, a második folytatott és negyedik fejezett be. 1856. augusztus 31-én, Scitovszky érsek szentelte fel az uralkodó Ferenc József császár jelenlétében az ország legnagyobb templomát.

A kiállítás leglátványosabb darabja a középen álló makett, melyet Mathes János készített 1822-ben Kühnel Pál és Packh János nagyszabású tervei alapján. A templomon a nagyszemináriumon, az északi és a déli kanonoksoron kívül nem valósult meg minden épület. Hild József, majd Lippert József építészek tevékenysége révén a Bazilikát a mai napig használják a környékbeli és a távolabbról nagy számban érkező hívek istentiszteleti célra és érdeklődő turisták százezrei látogatják folyamatosan.

A kiállítás külön vitrinekben mutatja be a felszenteléskor használt liturgikus eszközöket és az akkor készült emléktárgyakat. A nagy makett mellett, két szerkezeti modell is fennmaradt, melyeket a kupolához és a főhajó tetőzetéhez készítettek. A falakra kerültek az érsekek korabeli portréi és az északi kereszthajó elpusztult freskójának maradványai. Érintőképernyős felületen az építéstörténetet számos illusztrációval és részletes leírásokkal követhetjük nyomon.

 

Koncepció, ismertető szövegek: Kontsek Ildikó

Látványterv és téralakítás: Zalavári Tibor Kálmán

Restaurátor: Szakács Márton (makett, festmények), Perger Andrea (textil)

Digitális tartalom: Istvánffy Miklós

Digitális tervezés: ifj. Straub Dezső

Fotó: Mudrák Attila

Installáció építése: Dimavill Kft, SzemZene Bt, MarshallDesign SD-ART Produkció Kft, DimitrovLászló, Legény Szabolcs, Maradi Mózes

Nyomdai kivitel: Printwizard Kft.

Angol, latinl, szlovák fordítás: Dr. Török Csaba, Gergely Endre, dr. Sarkadi Nagy Emese, Willant Zoltán

A kiállításon szereplő fényképes reprodukciók eredetijének őrzési helye:

Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Keresztény Múzeum, Prímási és Káptalani Levéltár, Simor Könyvtár