A Mennyekbe fölvett Szűz Mária, Nagyboldogasszony ünnepe egyben Szűz Máriának, az ország patrónusának (Patrona Hungariae) emléknapja is, ezt ünnepeljük Esztergomban augusztus 15-én. De a szent istváni-hagyomány tisztelete is továbbél a főszékesegyházban, a minden évben április 23-án megrendezésre kerülő Szent Adalbert emléknap megünneplésében.
Az első székesegyház, amely 1010 táján már állt, István király patrónusának, az őt megkeresztelő Szent Adalbert prágai püspöknek az emlékét volt hivatva őrizni, annak vértanúságát követően már alig több mint egy évtizeddel. A Szent Adalbertnek szentelt, a középkori forrásokban szép templomnak is nevezett főszékesegyház tizenkettedik századi átépítésének e történelmi hagyomány szempontjából is jelentős emléke volt a nyugati előcsarnokból nyíló ékes kapuzat, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában láthatók. A Porta Speciosa központi részén, az ívmezőben, egy komplex alkotói program részeként volt látható a jelenet, amelyen Szent István király Szent Adalbert jelenlétében, a trónuson ülő, gyermekét ölében tartó Szűz Mária oltalmába ajánlja országát. A Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tisztelete nyilvánult meg a kétszázötven évvel későbbi, második felszentelésekor is, 1453-ban, és nyilvánul meg ma is a 19. században épült főszékesegyház ábrázolásain. A templom „szívében”, a négyezeti tér fölött lebegő kupola felirata Szűz Mária örömteli mennybemeneteléről emlékezik meg: Assumpta est Maria in Coelum Gaudent Angeli (Mária fölvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok). A főoltárképen, Michelangelo Grigoletti alkotásán, Mária mennybemenetelét láthatjuk, de a Mennyekbe fölvett Boldogságos Szűz, mint Magyarország patrónusa jelenik meg azon az ábrázoláson is, melyet Grigoletti kompozíciója nyomán – annak sajnálatos halálát követően – rokona, Napoleone Nani fejezett be. (Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának) A Mennyekbe fölvett Szűz Mária, Nagyboldogasszony ünnepe egyben Szűz Máriának, az ország patrónusának (Patrona Hungariae) emléknapja is, ezt ünnepeljük Esztergomban augusztus 15-én. De a szent istváni-hagyomány tisztelete is továbbél a főszékesegyházban, a minden évben április 23-án megrendezésre kerülő Szent Adalbert emléknap megünneplésében.
Téli kápona
A téli kápolna a Főszékesegyház fűthető része, ahol a hideg időszakban a Káptalan a napi istentiszteletet végzi. A kápolna egyik fő dísze a nagyméretű Szent kereszt oltár.
Feszület bronz korpusszal 50 cm, a kereszt rézből készült, 180 cm magas.
Szűz Mária és Szent János apostol: réz lemez szobra, 60cm
A főoltár fából készült, rajta Szent Adalbert püspök és Szent István király aranyozott fa szobra áll.
Szent István király kezében a jogar és az országalma.
Szent Adalbert teljes püspöki díszben, kezében fémből készült pásztorbot és dárda: a püspöki és a vértanúság jelképe.
Az oltár mellett két ereklyetartó üvegkoporsó.
Szent Kelemen és Szent Bonifác vértanú fej és csont ereklyéje a római katakombákból.
Serédi Jusztinián és a főkáptalan 1933-ban Jeszenszky Kálmán plébánossága alatt beleegyezett, hogy „a Bazilika téli kápolna mozgatható kis oltára, mely eddig Szűz Mária titulusát viselte, ezen túl Szent Péter és Szent Luca nevét viselhesse”.
Szent Péter ezüstkeretes képe. 35×40cm. Szent Lucia ezüstkeretes képe. 35×40cm.
Az angyal kivezeti Szent Pétert a börtönből. A láncra vert rabnak hirtelen fény támadt, és egy angyal jelent meg. – Kelj fel gyorsan! – mondta az angyal. – Vedd fel a sarudat és a köntösödet!
Szent Lucia Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusában vértanúságot. Védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak (Lucia név a lux = fény szóból származik), a bűnbánó utcanőknek. Ünnepnapja december 13.
Az attribútuma: kezében egy tál, rajta két szem és a vértanúság pálmája.
A kápolna díszítő festményei
1933-ban Lepold Antal megrendelésére Magasi Németh Gábor kifestette a Bazilika téli kápolnáját. A föladat úgy szólt, hogy fesse meg a két boldoggá avatott esztergomi kanonokot, Özsébet, a pálosok alapítóját és Kőrösi Márkot, a kassai vértanút, foglalja képekbe a káptalant különféle munkáiban, mint a főpásztor tanácstestületét, mint a theologia tanítóját, a káptalani iskola és a hiteleshely vezetőjét. Azon kívül a kápolna mennyezetén elevenítse föl azt a régi képet, amelyet III. Béla király az elpusztult esztergomi székesegyház díszkapuja fölött márványmozaikba rakatott, az ország fölajánlását a Nagyasszonynak.
Végül ábrázolja a főkáptalan két kedves Mária-képét, a Bakács Máriát és a nagyszombati könnyező Máriát, valamint a főkáptalan nagy és kis címerét. Kilenc önálló falikép, valamint gazdag neobarokk ornamentika technikája al secco, vagyis száraz falra utólag festett mű.
A mennyezeten megfelelő díszítésekkel tagozott síkon megfestette 4 méter széles és 3 méter hosszú homorú területen az ország fölajánlását. Aranymozaikos alapon emelkedik a hatlépcsős trón, amelyen kék ruhában bíborpalásttal ül Magyarország Nagyasszonya, aki két kezével tartja a jobb térdén álló kis Jézust. A trón lépcsőjén fekszik a magyar zászló és végtelenül bájos puttó tartja Magyarország ovális pajzsú címerét. Ez a kép a nagy kompozíció középső tagja.
A Nagyasszonytól balra a második tagozatban áll Szent István király daliás alakja fekete szakállal, bokáig érő lila ruhában, a zöldeskék koronázási palásttal, amelynek bélése sötét sárga. Szent István jobb kezével a magyar királyi jogart nyújtja a feléje néző Máriának. Ajka szóra nyílik: Fogadd el, Nagyasszony országom kormányzását. A király mellett zöldruhás angyal térdel, aki bíborpárnán a szentkoronát tartja.
A jobboldali tagozatban vörös selyem palástban, fehér infulával a fején, bal kezével aranyos román pásztorbotot tartva áll Szent Adalbert püspök, aki jobb kezét mellére téve és kissé meghajolva jelzi, hogy elfogadja a Szűzanya és Szent István által neki szánt templomvédnökséget.
Adalbert lábainál sárga ruhás angyal két dárdát tart, a szent püspök vértanúságának jeleit.
A Serédi-kép valós történelmi jelenetet ábrázol. 1928. január 29-én történt a főpásztor ünnepélyes beiktatása. Ennek fontos pillanata a főkáptalan tagjainak kézcsókos hódolata. Csupa azonosítható személy tűnik fel rajta: Dr. Serédi Jusztinián prímáson kívül Kohl Medárd segédpüspök, Walter Gyula nagyprépost, Csárszky István, Drahos János, Meszlényi Zoltán, Lepold Antal kanonok.
Természetes hűséggel adja a bazilika prímási trónját a szürke, vörös és kékes márvánnyal, az aranyos és bíbor trónszékkel, a mintás barna szőnyeggel. Dr. Serédi Jusztinián bíboros a leghívebb ábrázolásban ül a trónon, hermelines, bíboruszályos kappájában, bíbor kapuceummal, bíbor talárban. Puha lágysággal omlik a drapéria. A kissé előrehajoló prímás csókra nyújtja gyűrűs jobb kezét az előtte mélyen meghajolt kanonoknak, aki a nagy uszályos kappát viseli, mint a többi négy kanonok, aki utána ügyes elhelyezésben még kézcsókra készül. A tróntól jobbra lila talárban, karingben, mantelletóban a segédpüspök áll a méltóság és az egyházi szelídség méltó kifejezésével. Balra körgalléros kanonok az aranyozott ezüst érseki keresztet tartja.
Serédi Jusztinián a Pozsony vármegyei Deákiban, szlovák eredetű iparos családban született, eredeti neve Szapucsek György. A pozsonyi katolikus gimnázium első hat osztályának elvégzése után, 1901-ben felvették a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, ekkor kapta a Jusztinián nevet..
A teológiát a római bencés Szent Anzelm Egyetemen végezte. A doktorátus megszerzése után hazatért Pannonhalmára, ahol 1908. július 14-én áldozópappá szentelték. Rómába visszatérve egyházjogi kodifikáló bizottság munkatársa és a Szent Anzelm Egyetemen a kánonjog tanára. 1927. november 30-án a pápa esztergomi érsekké nevezte ki, s még ugyanebben az évben bíborosi rangra emelte, majd 1928. január 8-án személyesen püspökké szentelte.
Egy éves munka nagyszerű eredménye az a triptichon (hármas kép) a mely a bejárattal szemben a falon díszlik. Vastag levéldíszes aranyráma foglalja egybe a képet s két aranyos oszlop, választja három síkra. Mindegyik kép enterieur, amelynek nyitott ablakán át látunk a szabadba. Az egyes képek mérete 250×150 cm.
Középen román stílű teremben a Canonicus Theologus, deresedő szakállas, lila galléros kanonok ül a katedrán és teológiát ad elő a köréje csoportosuló hét teológusnak.
Fölötte a falon, gyámkövön áll a hit sugárzó szobra fáklyával jobbjában és baljában a kereszttel.
A hallgatók fekete, kék, zöldeskék, piros talárban, az egyik fekete taláros kék övvel, állnak vagy ülnek figyelve, jegyzetelve, könyvüket nézve. Hatalmas kötetek hevernek szerteszét. A nyitott könyvek miniált betűi látszanak. Az ablakon kívül a kék Duna hullámzik, mellette Esztergom régi vára történeti hűségben. Teljes napfény ragyogja be a várat. Az égbolt megszakad, s Szent István diakónus vértanú tekint le áldólag szent István várára.
Balra zöld takarós, kereszttel és égő gyertyával rakott asztal előtt lila galléros kanonok, a Canonicus Lector, állva pergamenes, függő pecsétes okmányt olvas két magyar nemesnek. Egyik bíbor mentét, lila dolmányt, sárga csizmát visel. A Lectortól jobbra ül a Custos a hiteles pecsétet tartva, balra egyik kanonok a lúdtollat nyújtja, egy ősszakállas, körgalléros, mint tanú kezét a könyvön pihentetve figyel. Kint Szentgyörgymező képe látszik esti szürkületben, Szent György páncélos lovagként a felhőkön nyargal.
A jobb tagozatban a karinges, galléros Canonicus Cantor karmester pálcával egy rózsaszín ruhájú, puha babahajú fiúcskát énekelni tanít. Piros mentés ifjú nyitott könyvet olvas, zöld mentés ifjú csillagászati műszert vizsgál, fekete taláros scholasticus írásolvasásra tanít sárga mellényes kandi fiúcskát. Két fiú festői apródruhában a földön számoló táblán gyakorol. Az ablakon betekint Szent Tamás hegye, rajta fallal körülvett prépostság. A mennyből Szent Tamás vértanú püspök küldi áldását.
A főkáptalan feladatait, életét szemléltető jelenetekhez a festő az Esztergomban tanuló és működő kanonokokat, papokat, papnövendékeket használta modellnek. Felismerhető köztük Lepold Antal, Béres István karnagy, zenetanár.
A főoltártól jobbra Boldog Özséb gyönyörű képe (mérete 240×140 cm).
Kis fakunyhóban bárdolatlan fatérdeplő és feszület. Szegen lóg a kanonoki talár és a piros birétum. Az ablak Pilisszentlélek napsütésben égő tájára nyílik. Az ablaknak háttal áll kámzsás fehér szerzetesi ruhában az ősz szakállú rendalapító és könyvet olvas.
Özséb Esztergomban született 1200 körül † Pilisszentkereszt, 1270. január 20.
Az esztergomi főkáptalan tagjai, közé iktatta. A papi zsolozsmát, a szentmise bemutatását annyi áhítattal végezte, hogy mély benyomást tett mindenkire, aki csak látta. Jövedelmét a szegényeknek osztotta szét. Olvasásnak, tanulásnak, írásnak szentelte magát, erre utal a könyv a kezében a festményen. Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése.
Másik oldalán a főoltárnak, azonos mérettel, Szent Kőrösi Márk lendületes képe.
Markáns fekete szakállas feje az ég felé néz, ahonnan angyal hozza a vértanú pálmáját. Boltozatos folyosó végén áll, jobb kezét asztalra támasztja, bal kezét kinyújtja.
A perspektívában Kassa város főutcája látszik a dómmal az előtérben. Kőrösi Márk piros szegélyű, fekete reverendát, karinget, kanonoki gallért és birétumot visel.
Kőrösy Márk 1588, születési helyéről nevezték Körösinek. Születési helye a horvátországi Krizevac (= Körös). Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahol 1615-ben pappá szentelték. Pázmány Péter érsekprímás fölfigyelt rá, és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes. 1619. szeptember 6-áról szeptember 7-ére virradó éjszaka Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt megkínozták, majd megölték, miután nem adta fel katolikus hitét.
Szentté Kőrösi Márkot II. János Pál pápa avatta 1995-ben Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt.
A kápolnából a kincstár felé menő szűkebb tér oldalfalain festői keretekben a kékpalástos nagyszombati könnyező Mária és szemben az ezüstruhájú Bakács kápolnai Mária kegyképe.
Máriaczelli Madonna másolata és az eredeti kép
A máriaczelli kincstár legnagyobb értéke az úgynevezett kincstári kegykép, melyet Nagy Lajos ajándékozott a máriaczelli Szűznek. A fára festett ikonszerű (Eleusza) kép Madonnája fejét szelíden hajtja a jobbján tartott Gyermek felé. Mária és a Gyermek külső kontúrjától egészen a keretig az Anjou-liliomok láthatók. A keret gazdag ornamentikájában magyar és lengyel címer képek (Nagy Lajos Árpádsávos-liliomos címere, a „magyar”- Anjouk jelvénye, csőrében patkót tartó strucc madár, a kettős keresztes régi magyar és a fehér sasos lengyel címer).
A homlokfalon az ajtótól jobbra-balra tiszta szürkében az esztergomi székeskáptalan nagyobb és kis pecsétje.
A nagyobb pecsét mezejében a magyar király koronázása az esztergomi érsek által.
Mindkét alak álló helyzetben van: az érsek alacsony infulával a fején, parurával ellátott albában és dúsan ráncozott harang-casulában. Azon pillanatban ábrázolja a véső művész, midőn mindkét kezével a nyílt, liliomos koronát a király fejére tenni készül. A király födetlen fővel, albában és palástban, jobbjában liliomos kormánypálcát tartva.
A kép felirata a király mellett REX UNGARIE, az érsek mellett: ARCIEPISCOPUS STRIGONIENSIS.
Fölül négyes boltozatban valószínűleg a régi román kori bazilika képe látható.
A kis pecsétnyomó mezejében Szent Adalbert püspök mellképe áll szemközt, dicsfénnyel övezett fején alacsony román jellegű infula. Ruházatát casula és fölötte érseki pallium képezi. Jobbját áldásra emeli, baljában egyszerű görbületű román stílusú pedumot és könyvet tart.
Az alak mellet a nevét: S AD ALB – TUS olvassuk.
Magasi Németh Gábor 1883. szeptember 21-én, Újpesten született. Diákéveit a fővárosban töltötte, majd az érettségi letétele után a müncheni festőakadémia hallgatója lett. Az itt töltött évek alatt Münchenben és Párizsban is bemutatta a műveit. Az első világháború után hazatért és 1920-ban megházasodott. 1922-ben felesége családjához Esztergomba költöztek.
Legismertebb műve a Bibliotéka lépcsőházának 1930-ban készített freskódíszítése.
További esztergomi munkája a zárdatemplom, a kórházi kápolna és a régi szeminárium kápolnájának freskódíszítése.
Nagyszombati könnyező Mária
A Nagyszombati Könnyező Szűzként is emlegetett festménymásolat eredetije a római Szent Elek és Bonifác templomban található. A nagyszombati festménymásolatot Forgách Ferenc későbbi bíboros, érsek készíttette még tanulmányai idején.
Miután 1585-ben visszatért, a képet a Szent Miklós Bazilikában helyeztette el.
A kép háromszor is vérrel könnyezett az 1708-as kuruc háborúk idején.
Király kapu
A nyugatra néző dunai homlokzat kapuján keresztül közelíthető meg a Kincstár a szentmisék ideje alatt.
Főoltár
A főoltár márványszobrait Pietro Bonanni készítette 1855-ben. Az ábrázolt négy szent: Szent Márton, Szent Gellért Szent Imre herceggel, Szent Adalbert, és Boldog Mór pécsi püspök mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának domborműve az Utolsó vacsorát ábrázolja, két oldalt az oltártalapzat domborművei ószövetségi történeteket jelenítenek meg.
Az oltár fölött látható a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe: Michelangelo Grigoletti műve, mely Mária mennybevitelét ábrázolja (1854). Méretei: 13,5 méter magas, és 6,6 méter széles; Tiziano velencei Frari templomban lévő Assumptájának felnagyított változata.
A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója a Szentháromság diadala díszíti (1852-1855).
Kegytárgybolt
A templomteret elhagyva, a szentély jobb oldalán nyíló ajtón belépve érkezünk meg a Szent Adalbert Kegytárgybolt helyiségébe, mely 1886 és 1987 között a Főszékesegyházi Kincstár kiállításának adott otthont.
Kincstár-bejárat
A Kegytárgyboltot elhagyva jutunk el a Kincstár alsó bejáratáig. Az innen induló vörös márvány csigalépcsőn 60 lépcsőfokot megtéve, vagy az itt induló lifttel az első emeltre feljutás után léphetünk be a Kincstár kiállítótermeibe.
Szent Adalbert oltár
A márványból készült oltár Johann Meixner alkotása, rajta Szent Adalbert szobra két angyallal, kik kezükben pásztorbotot, és a vértanúságot jelző háromfejű lándzsát tartják.
Az oltár üveg előlapja mögött Boldog Meszlényi Zoltán ereklyetartója van elhelyezve – Egry Zoltán alkotása, a boldoggá avatás évében 2009-ben készült.
Az oltár feletti freskó Ludwig Moralt munkája, Vajk megkeresztelését ábrázolja (1855).
Kassai vértanúk
Az északi kereszthajó középső oltárán elhelyezett szoborcsoport a kassai vértanúkat (Grodecz Menyhért, Pongrácz István, Kőrösi Márk) ábrázolja – Kiss György alkotása (1913). Mindhárman 1619-ben szenvedtek vértanúságot, 1995-ben II. János Pál pápa avatta őket szentté Kassán. Szent Kőrösi Márk ereklyéi az oltár üveg előlapja mögött láthatóak.
A szoborcsoport előterében az oltár lépcsője melletti oszlopokon áll Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, melyeket Pietro Bonanni készített 1855-ben.
Az oltár fölötti olajfestmény Michelangelo Grigoletti és Napoleone Nani alkotása, címe: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (1870).
Szent Márton-oltár
A Szent Márton oltárt 1896-ban Kiss György készítette Miskolczy Márton püspök, esztergomi prépost megrendelésére. Szent Márton és a lúd középen elhelyezett szobra mellett két árpád-házi királylány: Szent Kinga és Boldog Jolánta szobrai állnak. A fehérmárvány oltár domborművei Szent Márton életének jeleneteit mutatják be.
Az oltár feletti freskót Ludwig Moralt készítette 1855-ben, címe: Szent Márton a Kereszttel indul a barbárok elleni csatába.
Simor János szobor
Simor János esztergomi érsek (1867-1891) a bazilika négy építtető érseke közül az utolsó. Az előcsarnokban található címere alatt méltón hirdeti a latin kifejezés: consummavit – befejezte.
Márványszobrát 1896-ban az esztergomi kanonokok megrendelésére Stróbl Alajos készítette el. Simor kezében tartja a bazilika oszlopcsarnokának vázlatát, melyet ő fejezett be, közben tekintetét a kupolára szegezi, melynek belső díszítését ugyancsak ő készíttette el. A szobrot reneszánsz keretbe helyezték, felette félköríves timpanonban az érsek névadó szentje Keresztelő Szent János alakja áll.
Szent István kápolna
A bazilika északi oldalkápolnáját Szent István első vértanúnak (protomártírnak) szentelték. Elnevezését az indokolta, hogy közelében állt egykoron az a – szintén Szent István vértanúnak szentelt – kápolna, melyet Géza fejedelem építtetett, és melyben első királyunkat megkeresztelték, és megkoronázták.
Szent István protomártír oltár
Ferenczy István szobrászművész alkotása ruskicai márványból (1827-1831). A művész úgy ábrázolja a protomártírt, midőn az agyon kövezett szent férfiú térdre omolva ellenségeiért imádkozik. A szobor háta mögött elhelyezett domborművön Jeruzsálem városa látható, jobb oldalon Saul alakjával, felső részében egy angyal hozza a vértanúságot jelképező pálmát és a dicsőség koszorúját a vértanú számára.
Károly Ambrus érsek emlékműve
Giuseppe Pisani olasz szobrászművész alkotása. A Rudnay Sándor prímás által megrendelt síremlék már 1827-ben elkészült. A Szent István kápolna elkészültéig az altemplomban helyezték el, majd 1831 nyarán állították fel mai helyén a carrarai fehér márványból készült klasszicista emlékművet. A császári házból (Habsburg-Lotharingiai) származó fiatal prímás csupán egy évig volt Esztergom érseke: 1809-ben, a győri csatában megsebesült katonákat ápolva pestisjárvány áldozata lett. Síremlékén sötétszürke háttér előtt magas talapzaton áll az érsek fehérmárvány szarkofágja, melynek tetején a párnáiról felkönyöklő, s oldalnézetben ábrázolt főpap hallgatja az angyal feltámadásra hívó szavát.
Déli harangtorony
A déli harangtorony földszinti részén található a központi pénztár – ahol a jegyárakkal kapcsolatban tájékozódhatnak látogatóink – valamint egy ajándékbolt. Emeleti részén helyezkednek a mosdók.
Bakócz kápolna
A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék mely az egykori Szent Adalbert székesegyházból megmaradt, s egyben Magyarország egyetlen épségben megőrződött reneszánsz műemléke. Eredetileg nem itt állt, 1822-23-ban a bazilika építésekor Packh János építőmester 1600 darabra bontotta szét, hogy jelenlegi helyére beépíthesse, így őrizve meg az utókornak.
Bakócz Tamás – az építtető – 1497 és 1521 között volt esztergomi érsek. Alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia csúcsára, s 1513-ban II. Gyula pápa halála után kis híján ő lett az első magyar pápa. A kápolnát, melyet sírkápolnájának szánt, 1506-ban kezdték el építeni süttői vörösmárványból, építőmestere az olasz származású Johannes Fiorentinus volt. Befejezésére 1519-ben került sor, mikor az Andrea Ferrucci fiesolei szobrász által elkészített carrarai fehér márvány oltárt a helyére állították.
A török uralom ideje alatt az oltárt eredetileg díszítő szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították. Az emberábrázolások megsemmisítésével a kápolna alkalmassá vált az iszlám hit gyakorlására, így 1543 és 1683 között mecsetként működött.
Az oltár mai díszítő elemei a 18-19. században kerültek helyükre:
A máriapócsi típusú, bizánci stílusban készült kegykép, ami a királyi vár romjai közül került elő, 1696 és 1718 között került az oltárra. Az írásos források szerint hamar kedveltté vált, számos csoda történt a szentkép jóvoltából, a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált, erről tanúskodnak a falon elhelyezett ezüst fogadalmi ajándékok is.
Szent István és Szent László szobrát - melyek az oltár jobb és bal oldali fülkéjében állnak - Pietro Della Vedova olasz szobrászművész faragta 1874-ben, a tabernákulumot (szentségtartó ház) és a neoreneszánsz stílusban készült új kupolát Antonio Detoma készítette Lippert József tervei alapján 1874-75-ben.
Orgonakarzat
Az orgonát a templomtértől elválasztó karzatot Johann Meixner szobrai díszítik, melyek muzsikáló angyalokat, Szent Cecíliát, és Dávid királyt ábrázolják. Mögöttük rejlik az orgona, melynek eredetijét Ludwig Mooser építette 1854-1856 között. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett hangszer újjáépítése jelenleg folyamatban van. Az orgonáról, és a bazilika zenei életéről bővebben itt olvashat
Pázmány Péter szobra
A carrarai fehérmárványból készült szobrot Pietro Della Vedova olasz szobrászművész készítette 1882-1884 között. Az alkotás Pázmány Pétert, a híres szónokot úgy ábrázolja, amint a szónoklat hevében jobbját felemeli, baljában pedig könyvet tart. A szobrot neoreneszánsz építészeti keret övezi, félköríves oromzatában Madonna domborművel.
Jézus Szíve oltár
A Kiss György által 1897-ben készített márványoltár főalakja Jézus, amint bal kezével ruháját félrehúzva a szívét kitárja. Az oltár mellékalakjai: Páduai Szent Antal imádkozó testtartásban, valamint Alacoque Szent Margit elragadtatásba esve, kitárulkozó kéztartással, mindketten szerzetesi ruhában ábrázolva.
A márványoltár feletti oltárkép Jézus feltámadása – Ludwig Moralt freskója (1855). A képen a feltámadott Jézus lép felénk, kezében az Újszövetség zászlajával, előtte térdeplő angyal és egy rémült római katona alakja.
Szent Kereszt oltár
Az 1855-ben készült fehérmárvány oltár Pietro Bonanni alkotása. Rajta márvány tabernákulum van négy díszes oszlop között, tetején Isten ábrázolása: Isten mint szem, kerubokkal. Kétoldalt térdelő angyalok, melyek gyertyát tartanak. Az oltár melletti külön oszlopokon szintén két márványangyal, kezükben füstölővel.
Az oltár felett látható olajfestmény - Michelangelo Grigoletti: Golgota című alkotása (1854) – Jézus megváltó kereszthalálát jeleníti meg.
Szent József oltár
Az 1856-ban készült fehérmárvány oltáron Szent József és két angyal szobra áll – Johann Meixner alkotásai. Szent József a gyermek Jézussal a karján, a másik kezében liliommal, a fején virágkoszorúval van ábrázolva. A bal oldali angyal kezében fűrész van, mely az ácsszakma attribútuma; a jobb oldali angyal kezében keresztet tart.
Az oltárképet Ludwig Moralt készítette, Jézus születését ábrázolja (1855). A freskón a gyermek Jézus, anyja ölében ülve kitárt karral fogadja a napkeleti bölcsek hódolatát.
.
