†   A kincstár legöregebb tárgya egy ovális metszett hegyikristály, melyet 870 körül készítettek az ausztriai
      Metzben, így már több, mint 1145 éves!

†  A kincstár legfiatalabb tárgya az a kehely, mely Szent II. János Pál pápa adományaként került Esztergomba
     1991-ben.

†   Az esztergomi bazilika építésénél egészen a Várhegy szikla alapzatáig ástak le, hogy biztosítsák az épület
     stabilitását. A kupolát tartó falak vastagsága az altemplomban 17 méter!

†   A kincstár legrégebbi liturgikus textíliája, az oltár előlapként használt ún. Anjou kárpit, mely 1370 körül
     készült.

†   A bazilika legnagyobb harangja 5827 kg. Ez körülbelül egy afrikai nőstény elefánt súlyának felel meg.

†   A bazilika magassága 100 méter, vagyis 18 zsiráfnak kellene egymás fejére állnia, hogy elérjék az épület
     tetejét.

†   A kincstárban található a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.

†   A Kincstárban látható bársony miseruhák alapanyaga a hajszál vékonyságú selyemszál. A selyemszál a
     selyemhernyók egyik természetes állapotának, a bábállapotnak a terméke. Ekkor a kb. hat héten át –
     kizárólag eperfalevéllel – táplálkozó hernyó 2-3 hétre bebábozódik, selyemgubót szőve maga köré.
     Egy-egy ilyen selyemgubóról kb. 800-1000 méternyi hajszál vékony nyers selyemszál gombolyítható le.
     Ezt is, valamint a megtisztított, finom szálat is használják selyemszövésre.

†   A színes miseruhák elkészítése a selyemszál megfestésével kezdődött. A selyemszálak festésének titkát és
     receptjét minden itáliai városállam szigorúan őrizte. A 15. század végén Firenzében a legdrágább színek
     közé tartozott a legalább kétszer, a bíbortetű festékanyagából készített fürdőben festett bíborvörös szín,
     a különleges verdebruno (zöldesbarna), valamint az ún. alessandrino, a vörös és kék festéséből létrejött
     erőteljes lila szín.

†   A bársony a selyemszövetek egy speciális változata, amikor a vetülékfonalak fölé fémből készült vetüléket
     helyeznek el. Szövéskor a láncfonal e fölött hurkokat képez. A nyírott bársony a hurkok felvágásával, a hurkos
     bársony pedig a hurkok érintetlenül hagyásával keletkezik.

†   A színezett bársonyt különleges esetekben aranyszállal is átszőtték. A Kincstárban több olyan miseruha van,
     aminek gyönyörű bársonyát aranyszálból képzett hurkok teszik még díszesebbé. Ezek közül messze kitűnik a
     Fojnicai kazula, a Mátyás miseruha és az ún. Báthory miseruha, amelyek nagy részét ilyen, arany vagy
     aranyozott ezüstből készült fémszál hurkok borítják.

†   A bazilika építésénél számos technikai újdonságot alkalmaztak, például Magyarországon itt használtak először
     üreges téglát.

†   A bazilika szobrai közül a legelsők 1831-ben kerültek a helyükre (Szent István vértanú szobra, illetve Károly
     Ambrus síremléke), a legutolsó 1915-ben (a Kassai Vértanúk szobra).

†   A bazilikában az altemplom és a Szent István kápolna készült el a leghamarabb - 1831-ben - a legkésőbb a
     déli torony és az oszlopcsarnok – 1869-ben.

†   A bazilika építése 47 évig tartott: 1822-ben tették le az alapkövet, 1869-ben a zárókövet.

†   Ha összeszámolnánk a bazilika belső tereit díszítő szobrokat, domborműveket, akkor angyalokból
     találnánk a legtöbbet – csak az orgonánál 16-ot találhatsz belőlük.

†   Az esztergomi bazilika neve és hossza be van vésve a római Szent Péter katedrális padlózatába:
     BASILICA CATHEDRALIS ESZTERGOM néven a Ferrarai katedrális és a Padovai Szent Jusztinián
     templom között.

†   A bazilika belseje rejti a XVI. században épült Bakócz-kápolnát, mely bravúros módon kerül ide eredeti
     helyéről: Packh János építőmester 1600 darabra fűrészeltette, majd új helyén, mint egy óriási építőjátékot
     újra összeillesztették a darabokat, így lett a bazilika baloldali kápolnája.

†   Az ún. Fojnicai kazula eredeti alakjában Mátyás király trónkárpitja volt. Párdarabja, eredeti formájában
     ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható.

†   Négy esztergomi érsek munkája kellett ahhoz, hogy a bazilika felépüljön. Az oszlopcsarnokban mindegyikük
     címerét megtalálhatod. A címerük alatti felirat megsúgja, hogy ki melyik szakaszt végezte az építkezésből:

                               Rudnay Sándor – coepit – elkezdte.

                               Kopácsy József – continuavit – folytatta.

                               Scitovszky János – consecravit – felszentelte.

                               Simor János – consummavit – befejezte.

†   A Kincstár több műtárgya korábban az uralkodói kincstárat gazdagította, és feltehetően ajándékozás útján
     került az esztergomi érsek tulajdonába. Így többek között a Mátyás kálvária, Zsigmond király nagyobbik
     szarvserlege, Zsigmond király kisebbik szarvserlege, a Corvin szarvserleg, a Fojnicai kazula, a kis hegyikristály
     só- később ereklyetartó.

†   A miseruhák díszeként rögzített hímzett keresztek egy négyzetdeciméterén 8-10 féle hímzésfajta is
     megtalálható.

†   A középkori ember számára nem csak az arany, az ezüst és a drágakövek jelentették a kincs, az értékes
     mestermunka alapanyagát, hanem minden olyan természetben található anyag, ami szépségével,
     színével, különlegességével kitűnt. A Főszékesegyházi Kincstár kiállításán is látható gyöngyházból készült
     csodálatos faragvány, ami Mária halálát ábrázolja; található borostyánból faragott függő, a Keresztrefeszített
     Krisztus ábrázolásával.

†   A bazilika - eredeti tervei szerint - a hozzá csatlakozó épületekkel az egész Várhegyet elfoglalta volna. A
     kincstárban megnézheted az eredeti tervek alapján készült óriás makettet is.