Évközi 15. vasárnap:

              (Ám 7,12-15 –Ef 1,3-14 –Mk 6,7-13.)

 

Isten hív és küld

     A szentleckében azt olvassuk, hogy Isten kiválasztott, és szentjei sorába hív bennünket. A szentség nem a kiváltságosok sajátja – mindannyiunk feladata! A „szentség” azt jelenti, hogy bennünk él Isten, és tetteinken keresztül mások is megismerhetik az Ő szeretetét. Elsősorban nekünk kell ennek tudatában lennünk, és e szerint élnünk.

     De Isten nemcsak hív, hanem küld is bennünket. Az evangéliumban azt halljuk, hogy Jézus elküldi tanítványait, hogy ezt az örömhírt megosszák másokkal. Kettesével küldi őket. Aki nem tud másokkal együtt dolgozni, az nem lehet hiteles. Nem véletlen mondja Jézus, hogy Isten azt az imát hallgatja meg, melyet „ketten vagy hárman egyetértve” kérnek.

     Akkor teljesítjük küldetésünket, ha felismerjük Istent mind önmagunkban, mind embertársainkban. Ennek külső, látható jele pedig az, ha összefogva egymással nemcsak hirdetjük az örömet, hanem meg is éljük. Ezt sóvárogja a világ, és ez a legtöbb, amit adhatunk embertársainknak!