Évközi 10. vasárnap

Évközi 10. vasárnap:

              (1.Kir 17,17-24 – Gal 1,11-19 – Lk 7,11-17.)

 

Visszaadta anyjának!

 

     Az olvasmányban Illés próféta, az evangéliumban Jézus támaszt életre egy gyermeket, és adják vissza anyjuknak.

     A párhuzam érzékelteti, hogy tipikus esetről van szó. Sok anya (szülő) veszíti el gyermekét, és isteni erő kell ahhoz, hogy visszakapják őket. Ez nem csak a halállal való elvesztésre vonatkozik. A testi elvesztésbe talán könnyebb beletörődni, mint a lelki elszakadásba.

     A gyermekek megváltozása (megtérése) teszi lehetővé az újra egymásra találást. Így kapja vissza „halott” fiát a tékozló fiú atyja, és a „könnyek asszonya” (Szent Mónika) eltévelyedett fiát, a későbbi egyházatyát - Ágostont.

     A gyermek idős szüleinek – különösen az özvegyeknek – egyetlen támasza. Elvesztésükkel nemcsak fizikai vesztesség éri őket, hanem elveszítik életük értelmét is. Különösen fájó, amikor nem a halál szakítja el őket egymástól, hanem a gyermekek megfeledkeznek szüleikről. Sokszor nem is az anyagi segítség hiányzik, hanem a figyelmesség.

     Adja Isten, hogy minél több elszakadt „halott” gyermeket érintsen meg Isten szeretete, hogy új életre támadva visszataláljanak szüleikhez!

Úrnapja 2016

Úrnapja

              (Ter 14,18-20 – 1Kor 11,23-26 – Lk 9,11-17.)

 

Hitünk szent titka

 

     A szentmisében az Oltáriszentséget „hitünk szent titkának” nevezzük. Valóban titok, nehéz felfogni: miért eledelként akart Jézus köztünk maradni?

     A táplálék beépül szervezetünkbe, életünk részévé válik. Táplálék nélkül az élet elpusztul, nélküle nincs növekedés, egyben energiát ad, nélküle erőtlenné válunk.

     Természetesen többféle eledel van. Van, ami hasznos, van, ami káros, sőt egyenesen mérgező. Az ember - mivel szabad akarata van -, maga dönti el mivel él. A szervezet egészségétől függ az is, hogy mi és mennyire szívódik fel (lesz részünkké), sőt akár vissza is utasíthatjuk a táplálékot egészen az éhen halásig.

     A lélek is táplálékra szorul. Jézus az örök élet forrását kínálja. Ránk bízza, hogy élünk-e vele, és az is rajtunk múlik, hogyan viseljük gondját lelkünk egészségének, mennyire járja át életünket.

     Jézus magáról is azt mondja: hogy az Ő eledele „Atyja akaratának teljesítése”. Számára is ez léte alapja és erőforrása.

     Ebben az értelemben akar Jézus életünk része, „vándorlásunk társa” lenni. Általa, Belőle meríthetünk erőt, hogy feladatainkat eredményesen végezhessük.

Szentháromság vasárnap

Szentháromság vasárnapja:

              (Kiv. 34,4-9 – 2Kor 13,11-13 – Jn 3,16-18.)

 

A Szeretet nem lehet magányos!

 

     A Szentháromság titkát emberi ész nem tudja megfejteni. Hogy Isten EGY, azt könnyű belátni, hiszen olyan, Aki mindenben tökéletes, Akitől minden származik, Aki nem függ semmitől és senkitől, s Akitől minden függ, az csak egy lehet.

     Mégis – mi keresztények – azt valljuk, hogy ez az „abszolút létező” nem lehet egyetlen személy. Ezt azért nem tudjuk elfogadni, mert mi Istent nem egy érzéketlen világ fölötti uralkodónak tartjuk, hanem hisszük, hogy Ő maga a szeretet.  A szeretet pedig nem lehet magányos: adni és elfogadni akar! Ezt Jézustól tudjuk, aki Istent Atyjának hívja, és megígéri a Szentlelket.

     A szeretet lényege, hogy nem elég önmagának, létét csak akkor tartja értelmesnek, ha azt odaadhatja másnak, a másikért tud élni, cselekedni.

     De a szeretet nem teljes, ha nem kap viszonzást, ha nem tudja elfogadni, befogadni a másikat.

     Isten mindent - Fiában önmagát, a világban alkotását – az embernek adott.

     Cserében, viszonzásul azt várja, hogy mi is szeressük Őt!

Pünkösd vasárnap

Pünkösdvasárnap:

              (ApCsel 2,1-11 – Gal 5,16-25 – Jn 20,19-23 .)

 

Bábel tornya és a pünkösdi csoda

 

     A Szentírás szerint Isten az embert a saját képére, szeretetre teremtette. Ez azt jelenti, hogy – mint az Ő gyermekei – egy családot alkotunk, testvérek vagyunk. Kezdetben ez az egység meg is volt, ez magyarázza, hogy a történelem előtti korok eseményei (például a vízözön) megtalálható a különféle kultúrákban is. Ezek azonban különféle nyelveken íródtak. Honnan ez a keveredés? Ennek magyarázatául született Bábel tornyának a története. Első olvasásra úgy tűnik, hogy az Isten unta meg az ember nagyra törését, és bosszúból keverte össze nyelvüket. Vajon erről van szó? Isten bosszúálló lenne? Vagy más okozta a „nyelvzavart”?

     Elképzelhetetlen, hogy az emberek hirtelen új nyelveken kezdtek beszélni, de az nagyon is lehetséges, hogy nem értették meg egymást. Tapasztalhatjuk, hogy peres felek, politikusok, néha sajnos szülő és gyerek azonos nyelvet beszél, de mégsem érti meg egymást. Ez történt Bábel tornyánál is.

     A Szeretettől (Istentől) elfordult ember csak önmagára gondol. Ő akar az Isten lenni, s ezzel mindenki fölött állni, mindenkinek parancsolni. Ez azonban lehetetlen. Ezt jelképezi, hogy a torony egyre szűkül, s a tetején már csak egy valaki számára marad hely! De ki legyen az? Nem Isten zavarta meg tehát az emberek nyelvét, hanem önző nagyravágyásuk tette lehetetlenné, hogy közösen gondolkodjanak, s így megvalósítsák közös tervüket. Nem kimondott szavaik, hanem szavaik értelme változott meg, s így nem lehet tornyot építeni. S ha egy torony építésére képtelenek voltak, hogyan alkothatnának közös világot?

     Pünkösdkor ennek az ellenkezője történt. A Szentírás szavai szerint a Szentlélek kiáradásakor a Római Birodalom különféle helyeiről érkező zarándokok megértették Péter apostol beszédét. Mintha az „ő nyelvükön” szólt volna. A Szentlélek „szinkrontolmácsként” működött volna? Minden bizonnyal nem a szavak hangi alakja változott meg, hanem a jelentésük vált ismét egységessé. A szeretet Lelke csodát tett. Bár a hallgatóság továbbra is különféle nyelven beszélt, mégis egymásra találtak. Észrevették egymást, s ez képessé tette őket, hogy elfeledkezve önmagukról ismét tudtak egy fogalmi rendszerben gondolkodni: „egyetértők” lettek. Így alakult meg az Egyház (Egy-ház!), s ez teszi lehetővé, hogy felépüljön itt a földön is Isten országa. Ezzel állt helyre a „bábeli zűrzavar”.

     A Szeretet Lelke bennünk is működni akar. Rajtunk múlik a választás: vagy Bábel tornyának romjain veszekedve mondjuk a magunkét, vagy a Szeretet közös nyelvén egyetértve építünk családot, várost, hazát!

Mennybemenetel

Urunk mennybemenetele:

              (ApCsel 1,1-11 – Ef 1,17-23 – Mk 16,15-20.)

 

Hova mégy, Uram?

    János apostol feljegyezte, hogy Jézus megígérte, hogy az Atya házába érkezve helyet készít ott nekünk, majd visszajön és magával visz minket is. „Hiszen ismeritek az utat oda, ahova megyek”- mondta. Ekkor Tamás megjegyezte: „Azt sem tudjuk, hova mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?”

     Minket is érdekel Tamás két kérdése.

     Az egyik: ugyan hova is ment Jézus? A Szentírás azt mondja: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi értelem elképzelni sem tudja azt, amit Isten azoknak ad, akik szeretik őt”. De hol kell keresnünk? Az égben? Jézus azt mondta: „Az Isten országa bennetek van.” Tehát látható alakja eltűnt, és az Atyával és a Szentlélekkel együtt az emberekbe költözött. Ezért, ha találkozni akarunk Vele, nem az égre kell néznünk, hanem fel kell őt ismernünk embertársainkban!

     A másik: milyen úton menjünk? Jézus erre is választ ad: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Ha Jézus példáját követjük, ha életünket oda tudjuk adni másokért, akkor nem téveszthetjük el az utat, megismerjük az igazságot, és elnyerjük az örök életet

Húsvét utáni 6. vasárnap

Húsvét 6. vasárnap:

              (ApCsel 15, 1-29 – Jel 21,10-23 – Jn 14,23-29.)

 

Felesleges terheink

 

     Az Egyház szervezésének kezdetén a Lélektől vezérelve az apostolok úgy határoztak, hogy csak a krisztusi élet lényegére figyelnek. Miközben nem ítélték értéktelennek a régi hagyományokat, mégis szakítottak a Mózesi Törvény aprólékos, igen gyakran csak külsőséges gyakorlatával. Az előírások aprólékos betartói inkább a Törvénynek akartak megfelelni, nem az Istennek. De mivel a törvények sokaságát nem lehet maradéktalanul betartani, ezért állandó lelkiismeretfurdalás gyötörte őket.

     Amikor az apostolok úgy döntöttek, hogy „ne rakjunk rátok a szükségesnél nagyobb terhet”, igen leegyszerűsítették Krisztus követését. Ez azonban nem jelent könnyebbséget, hiszen gyakran egyszerűbb előírásokhoz igazodni, mint a Lélek szabadságában megtalálni a helyes megoldásokat.

     Ma is sokszor fontosabbnak tartjuk a vallási előírások betartását, szigorú feltételekhez kötjük az Isten népéhez való tartozást. Ezzel nehézzé tesszük a hozzánk csatlakozást.

     Mi magunk is nehezen tudunk megszabadulni felesleges terheinktől. Miközben szeretnénk megfelelni Istennek, megfeledkezünk a jézusi mondásról: „Keressétek elsősorban az Isten Országát és annak Igazságát, és a többit mind megkapjátok hozzá.”

Húsvét utáni 5. vasárnap

Húsvét 5. vasárnap:

              (ApCsel 14,21-27 – Jel 21,1-5 – Jn 13,31-35.)

 

Ismertető jegyeink

 

     Jézus búcsúbeszédében új parancsot ad. Már az is nagy dolog lenne, ha az ószövetségi normát megtartva úgy tudnánk egymást szeretni, mint önmagunkat, ám Ő azt mondja: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szeretlek titeket!” Kereszthalála a bizonyíték, hogy Ő az életénél is jobban szeretett minket.

     Követőinek pedig ezt mondja: „Arról ismeri meg majd mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Nem arról, hogy csodákat tesztek, szépen hirdetitek az igazságot, még a hegyeket mozgató hit sem elég, mert mindez semmi szeretet nélkül! A szeretet pedig „türelmes, nem keresi a maga igazát, haragra nem gerjed, a sértést nem tartja számon, örül az igazság győzelmének….”

     Az első keresztények azzal tűntek ki a világból, hogy megállapították: „Nézzétek mennyire szeretik egymást” Rólunk mit tartanak az emberek?

     Vajon mi a mi „különleges ismertető jelünk?”

Húsvét utáni 4. vasárnap

Húsvét 4. vasárnap:

              (ApCsel 13,14-52 – Jel 7,9-17 – Jn 10,27-30.)

 

Jézus a jó Pásztor

 

 

     A juhok követik saját pásztoruk hangját, mert bíznak benne. Idegenre nem hallgatnak, elfutnak előle. A mi pásztorunk Jézus – bízunk Benne.

     Vannak, akik úgy képzelik a Jézusban való bizalmat, hogy abban kell bízniuk, hogy Jézus megadja nekik azt, amit kérnek, amire vágynak. Nem ilyen bizalmat vár tőlünk a Jó Pásztor. Mi nem tudjuk mindig eldönteni, mi jó nekünk. A bizalomnak tehát azt kell jelentenie, hogy rábízom magam Jézusra. A keleti pásztor elől megy, utána a nyája. Jézus is elől ment. A bizalom azt jelenti, hogy habozás nélkül megyek utána.

     Életem nagy elhatározásaiban, de az apró pillanataiban is döntőnek kell lennie:Jézus útját járom! Tehát nem aszerint cselekszem, hogy mit mondanak vágyaim, emberi okosságom, mit mondanak mások, a „világ”…

     A kérdés mindig ez kell legyen:                        Jézus merre ment? – megyek utána!

Húsvét utáni 3. vasárnap

Húsvét 3. vasárnap:

              (ApCsel 5,27-41 – Jel 5,11-14 – Jn 21,1-19.)

 

Van szószólónk az Atyánál

 

     Jézus igehirdetésének célja az volt, hogy megismerjük az Istent. Ő volt az egyetlen, aki nemcsak saját magát tartotta Isten fiának, hanem minden embert is. Mások Istent a világmindenség urának, királynak, ítélő bírónak gondolják, akitől inkább félni kell, mint szeretni. Minket Jézus arra buzdít, hogy Istent Atyának hívjuk.

     Életében mindenben közösséget vállalt velünk. Úgy élt, mint ahogy bármelyikünk élhetne, így követendő példát mutatott számunkra. Azzal, hogy Istent mindannyiunk közös Atyjának tartotta, vállalta azt is, hogy mi az Ő testvérei legyünk. Mivel  szenvedett, elfáradt, megéhezett, átélte a csalódást még a legjobb barátaival szemben is, elszenvedte az igazságtalan rágalmakat, meg tud érteni bennünket. Együtt tud érezni velünk örömünkben és bánatunkban. Amíg köztünk volt megbocsátott a bűnösöknek, megbocsátott árulójának, kínzóinak is, sőt arra küldte tanítványait, hogy az Ő nevében hirdessék a bűnbánatot és bűnbocsánatot az egész világon.

     Ezt folytatja most is Atyja országában. Ezért halljuk ma az olvasmányban: „Isten fejedelemmé és megváltóvá tette azt, aki azért jött, hogy megbocsássa bűneinket”

     Sokszor bűntudatunk elveszi bátorságunkat, hogy Isten elé álljunk, s ezért megmaradunk hibáinkban. Ne féljünk, mert van szószólónk az Atyánál, csak merjünk bízni Benne, és igyekezzünk követni a példáját.

Húsvét utáni 2. vasárnap

Húsvét 2. vasárnapja:

              (ApCsel 5,12-16 – Jel 1,9-19 – Jn 20,19-31.)

 

Hitetlenség vagy bizonyságkeresés?

 

     Ha tamás apostol neve előkerül, mindenki hozzáfűzi: igen, ő a hitetlen Tamás.

     Nagy igazságtalanság ez, és egy kicsit bennünket is jellemez, hogy milyen könnyen ítéletet mondunk egy cselekedet után, és milyen könnyen átvesszük azt, amit mások mondanak, mennyire sok előítéletünk van.

     Mindenkit csak a teljes élete ismeretében lehet jellemezni.

     Tamás volt az, aki Jézus szenvedése előtt kijelenti az aggódó apostolok előtt: „Menjünk Jézussal Jeruzsálembe, és haljunk meg vele együtt!” Ez az ember most sem változott meg, de az ember nem áldozza fel az életét akármiért. Ő szeretné tudni, hogy mit miért csinál. Ez vonatkozik hitére is: ismerve társait, nem elégedett meg azok közlésével. Hasonlít ez a szamariabeliekhez, akik az asszony híradása után kimentek a kúthoz, hogy találkozzanak a Messiással, s kijelentik: „Most már nem a te szavadra hiszünk, hanem mi magunk is meggyőződtünk róla, hogy igaz amit mondtál”. Vagy Szent Pál is azt mondja: „Tudom kinek hittem”.

     Tamás inkább a tudatos ember példaképe. Ha csak érzelmekre alapozzuk hitünket, könnyen hiszékennyé válunk. Igyekezzünk megismerni Jézust, hogy mi is mondhassuk: „Most már nem a pap vagy az egyház szavára hiszek, hanem találkoztam Jézussal szívem mélyén Vele. Csak az ilyen, megalapozott hit teszi lehetővé, hogy ne csak meghalni, hanem élni is tudjak Jézusért! 

Tisztelt Hívők!
Tisztelt Látogatók!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy május 31-től az intézményünk újra megnyitja kapuit, a COVID 19-el kapcsolatos Kormány rendeletek és a higiéniai szabályok figyelembevételével. A Bazilika mind az Önök, mind a munkatársaink egészségének megőrzése érdekében kizárólag az alábbi intézkedések betartásával látogatható:

-        belépés előtti testhőmérséklet ellenőrzés

Kérjük Önöket, hogy a családok és az egy háztartásban élők kivételével egymástól 1,5 méteres távolságot tartani szíveskedjek. Intézményünkben az altemplom, a templomtér, a panorámaterem, valamint az alsó kupoladob lesz látogatható.

Megértésüket, és együttműködésüket köszönjük!

   ***

PROGRAMOK

AUGUSZTUS

2020. augusztus 7. péntek       18:00 óra - Első pénteki szentmise  

2020. augusztus 15. szombat  10:30 óra Nagyboldogasszony ünnepe - az ünnepi szentmisét Dr. Erdő Péter bíboros, prímás celebrálja. Az ünnepi nagymise keretében kerül sor a Szent Adalbert díjak átadására.

2020. augusztus 17. hétfő         8:30 óra Paskai Requiem - Dr. Paskai László lelki üdvéért a szentmisét az altemplomban Dr. Erdő Péter bíboros, prímás celebrálja

2020. augusztus 20. csütörtök 10:30 óra Szent István király ünnepe - a szentmisét Mohos Gábor segédpüspök celebrálja

2020. augusztus 29. szombat                  Tour de Hongrie kerékpárverseny 

2020. augusztus 29. szombat  14:30 óra - Nemzeti Emlékhelyek Napja - Ingyenes tárlatvezetés az Esztergomi Bazilikában

2020. augusztus 31. hétfő       10:30 óra Dedicatio - a bazilika felszentelésének 164. évfordulóján az ünnepi szentmisét Dr. Erdő Péter bíboros, prímás celebrálja. A járvány miatt Nagycsütörtökön nem került sor az olajszentelési szentmisére, így idén ez lesz a krizmaszentelési mise, amelyet a Főpásztor a Főegyházmegye papságával közösen mutat be. A szentmise a Bazilika Szent Adalbert oltáránál lesz bemutatva. 

***

Első kirakós játékunk már kapható a Főszékesegyház boltjaiban (Ajándékbolt, Kegytárgybolt, Panorámaterem)

                                                                                                                                                                                                                                              

***

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a kupolakilátó csak jó időjárás esetén látogatható.

* * *

Felhívjuk Látogatóink figyelmét, hogy a szentmisék ideje alatt a templom liturgikus tere turisztikai célból nem látogatható. A liturgikus tér a szentmisék kezdete előtt legkésőbb 15 perccel lezárásra kerül.  A szentmisék ideje alatt a Főszékesegyház többi egysége zavartalanul megtekinthető. Az altemplom kivételével megközelíthető a nyugati kapun keresztül.        

Nagyboldogasszony

Időpont: 2020.08.15 10:30:00

Paskai Requiem

Időpont: 2020.08.17 08:30:00

Szent István király

Időpont: 2020.08.20 10:30:00

Dedicatio

Időpont: 2020.08.31 10:30:00

Nemzeti Emlékhelyek Napja

Időpont: 2020.08.29 14:30:00

Koncert szervezési feltételek

Időpont: 2020.12.31 00:00:00