Évközi 24. vasárnap:

              (Iz 50,5-9 – Jak 2,14-18 –Mk 8,27-35.)

 

Hit vagy/és cselekedet

     Lehet-e szembe állítani a hitet a cselekedetekkel?

     Némelyek azt állítják, hogy hit nélkül nem lehet üdvözülni, ezért így önmagában  is elég ahhoz, hogy a Mennyországba jussunk. Ha vallásos gyakorlatainkkal kimutatjuk hitünket, Isten elnézi hibáinkat, s ennek megerősítése a gyakori gyónás.

     Mások úgy vélik, hogy Isten csak a tetteket fogja számon kérni, ezért nem fontos Istennel foglalkozni.

     A tapasztalat azonban azt igazolja, hogy a „csak” hívők között előfordulnak hideg szívű farizeusok, akik csak megcsúfolják hitünket. De az sem képzelhető el, hogy huzamosan valamilyen hit nélkül tudjon valaki önzetlen, segítőkész ember lenni.

     Ha Istennek tetsző életet akarunk élni, akkor a kettő csak együtt értelmezhető: A hit tettek nélkül halott, a cselekedetek pedig hit nélkül üressé válnak.

     Úgy éljünk tehát, hogy tetteinket látva az emberek megismerjék Isten szeretetét!