A Főszékesegyházi Kincstár fölött elhelyezkedő téregyüttes egykor a Prímási Levéltárnak adott otthont. Ma a Panorámateremnek nevezett térsor, a Kincstár programjainak biztosít hátteret: beszélgetések, előadások, koncertek, gyerekprogramok ideális és felemelő élményt nyújtó helyisége. A bevezető részben a jelenlegi főszékesegyház építésének egy-egy fejezetével ismerkedhet a látogató, a középső terem csodálatos dunai panorámával szolgál és az itt található kávézó lehetőséget nyújt a felfrissülésre is; míg a harmadik szakaszban az időszaki kiállítás mellett interaktív módon ismerkedhetnek meg mind a bazilika építéstörténetének további izgalmas fejezeteivel, mind az egyházi liturgia, liturgikus eszközök, egyházi ünnepek részleteivel.
A főszékesegyház első szintjén, annak nyugati felében kapott helyet a Simor János esztergomi érsek által alapított Főszékesegyházi Kincstár. Gyűjteményében megtalálhatók a mindenkori főszékesegyház egykori liturgikus eszközei csakúgy, mint a 19. századi műpártolás és műgyűjtés során vásárolt műalkotások. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár tárgyai nem csupán egy-egy korszak kiemelkedő jelentőségű mestermunkái, de történetük, tulajdonosaik révén is szorosan kapcsolódnak a magyar és egyetemes történelem nagy pillanataihoz. Sok más remekmű mellett itt őrizzük az ún. Koronázási eskükeresztet, amely önmagában is csodaszép későromán keresztereklye-tartó, és amelyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküt tettek; Zsigmond király nagyobbik szarvserlegét, amely a legutóbbi kutatások szerint feltételezhetően Zsigmond bátyjától, IV. Vencel cseh király birtokából kerülhetett a magyar király és német-római császár tulajdonába; az ún. Mátyás-kálváriát, a XV. századi udvari művészet és a párizsi ötvösség kiemelkedő darabját.
Templomtér
A Mennyekbe fölvett Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére szentelt főszékesegyház hagyománya több mint ezer évre nyúlik vissza. Az első székesegyház, amely 1010 táján már állt, István király patrónusának, az őt megkeresztelő Szent Adalbert prágai püspöknek az emlékét volt hivatva őrizni, annak vértanúságát követően már alig több mint egy évtizeddel. A Szent Adalbertnek szentelt, a középkori forrásokban szép templomnak is nevezett főszékesegyház tizenkettedik századi átépítésének e történelmi hagyomány szempontjából is jelentős emléke volt a nyugati előcsarnokból nyíló ékes kapuzat, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában láthatók. A Porta Speciosa központi részén, az ívmezőben, egy komplex alkotói program részeként volt látható a jelenet, amelyen Szent István király Szent Adalbert jelenlétében, a trónuson ülő, gyermekét ölében tartó Szűz Mária oltalmába ajánlja országát. A Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tisztelete nyilvánult meg a kétszázötven évvel későbbi, második felszentelésekor is, 1453-ban, és nyilvánul meg ma is a 19. században épült főszékesegyház ábrázolásain. A templom „szívében”, a négyezeti tér fölött lebegő kupola felirata Szűz Mária örömteli mennybemeneteléről emlékezik meg: Assumpta est Maria in Coelum Gaudent Angeli (Mária fölvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok). A főoltárképen, Michelangelo Grigoletti alkotásán, Mária mennybemenetelét láthatjuk, de a Mennyekbe fölvett Boldogságos Szűz, mint Magyarország patrónusa jelenik meg azon az ábrázoláson is, melyet Grigoletti kompozíciója nyomán – annak sajnálatos halálát követően – rokona, Napoleone Nani fejezett be. (Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának) A Mennyekbe fölvett Szűz Mária, Nagyboldogasszony ünnepe egyben Szűz Máriának, az ország patrónusának (Patrona Hungariae) emléknapja is, ezt ünnepeljük Esztergomban augusztus 15-én. De a szent istváni-hagyomány tisztelete is továbbél a főszékesegyházban, a minden évben április 23-án megrendezésre kerülő Szent Adalbert emléknap megünneplésében.
Altemplom
A főszékesegyház altemplomának építkezése 1823 nyarán kezdődött, és kicsit több mint egy évvel később, 1824 novemberében fejeződött be. Mindezt már 1820-21-ben komoly tereprendező munkák előzték meg, hogy a Kühnel Pál tervei szerint elkezdett centrális, görögkereszt alaprajzú főszékesegyháznak megfelelő alapot hozzanak létre. Az udvari Építészeti Hivatal munkatársaként dolgozó Kühnel mellett 1821-őszétől unokaöccse, Packh János is jelen volt a főszékesegyház építésénél, s Kühnel korai halála után, 1824-től a tervezés és kivitelezés további feladatait ő vette át. Az altemplom elrendezése, térsorainak alakítása, az egyiptomi építészetre való utalása, mind Packh János invenciója. Az elképzelés középpontjában, a főtemplomban méltó nyughelyet biztosító főpapi temetkezőhely áll. Packh János ezt a központi kör alakú teret (rotundát) - a Bakócz-kápolnára való utalással - vörösmárvány burkolattal látta el. Ennek a felszentelt temetkezési kápolnának az előterében helyezték el az egykori Szent Adalbert székesegyház megmaradt főpapi sírköveit (tombáit). Az altemplom nemcsak főpapi, hanem kanonoki temetkezőhely is egyben: főszékesegyházi káptalan tagjai is itt nyertek végső nyughelyet.
Kupola-feljáró
A Panoráma termet elhagyva belépünk a kupolához vezető átjáróhoz. Néhány lépcső megtétele után jutunk el az alsó kupoladobhoz, mely körbejárható. Innen továbbkapaszkodva érünk el a kupolakilátóhoz, ahol körbesétálva madártávlatból szemlélhetjük az Esztergomot övező tájat.
Panorámaterem
A kincstár után újabb 60 lépcsőfokot megtéve jutunk fel a Panoráma terembe. Itt megtekinthető a bazilika építéstörténetéről szóló kiállítás, válogatni lehet a múzeum shop kínálatából, illetve a nagyszerű kilátást nyújtó félköríves ablak előtt elsétálva juthatunk el a kupola-feljáróhoz.
A kincstár harmadik termében található a Mindszenty József emlékszoba, mely az utolsó hercegprímás életének egyes állomásait örökíti meg, bemutatva használati tárgyait.
Kincstár bejárat
A földszinten található kegytárgybolt elhagyása után 60 lépcsőt megtéve jutunk fel a Főszékesegyházi Kincstárba, mely nem csak hazánk legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye, de kiállított tárgyai nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló értéket képviselnek. A több, mint 300 kiállított darab között láthatunk ötvöstárgyakat, textíliákat; de itt őrzik a királykoronázásnál használt kegyszereket is.
Orgonakarzat
Az orgonát a templomtértől elválasztó karzatot Johann Meixner szobrai díszítik, melyek muzsikáló angyalokat, Szent Cecíliát, és Dávid királyt ábrázolják. Mögöttük rejlik az orgona, melynek eredetijét Ludwig Mooser építette 1854-1856 között. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett hangszer újjáépítésének folyamata a mai napig tart. Jelenleg öt manuálon 77 regiszterrel működik. Az orgonáról, és a bazilika zenei életéről bővebben itt olvashat:
Király kapu
A nyugatra néző dunai homlokzat kapuján keresztül közelíthető meg a Kincstár a szentmisék ideje alatt.
Főoltár
A főoltár márványszobrait Pietro Bonanni készítette 1855-ben. Az ábrázolt négy szent: Szent Márton, Szent Gellért Szent Imre herceggel, Szent Adalbert, és Boldog Mór pécsi püspök mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának domborműve az Utolsó vacsorát ábrázolja, két oldalt az oltártalapzat domborművei ószövetségi történeteket jelenítenek meg.
Az oltár fölött látható a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe: Michelangelo Grigoletti műve, mely Mária mennybevitelét ábrázolja (1854). Méretei: 13,5 méter magas, és 6,6 méter széles; Tiziano velencei Frari templomban lévő Assumptájának felnagyított változata.
A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója a Szentháromság diadala díszíti (1852-1855).
Kincstár-bejárat
A Kegytárgyboltot elhagyva jutunk el a Kincstár alsó bejáratáig. Az itt elhelyezkedő pénztárban látogatóink megválthatják belépőjegyeiket. Az innen induló vörös márvány csigalépcsőn 60 lépcsőfokot megtéve léphetünk be a Kincstár kiállítótermeibe.
Kegytárgybolt
A templomteret elhagyva, a szentély jobb oldalán nyíló ajtón belépve érkezünk meg a Szent Adalbert Kegytárgybolt helyiségébe, mely 1886 és 1987 között a Főszékesegyházi Kincstár kiállításának adott otthont.
Szent Adalbert oltár
A márványból készült oltár Johann Meixner alkotása, rajta Szent Adalbert szobra két angyallal, kik kezükben pásztorbotot, és a vértanúságot jelző háromfejű lándzsát tartják.
Az oltár üveg előlapja mögött Boldog Meszlényi Zoltán ereklyetartója van elhelyezve – Egry Zoltán alkotása, a boldoggá avatás évében 2009-ben készült.
Az oltár feletti freskó Ludwig Moralt munkája, Vajk megkeresztelését ábrázolja (1855).
Kassai vértanúk
Az északi kereszthajó középső oltárán elhelyezett szoborcsoport a kassai vértanúkat (Grodecz Menyhért, Pongrácz István, Kőrösi Márk) ábrázolja – Kiss György alkotása (1913). Mindhárman 1619-ben szenvedtek vértanúságot, 1995-ben II. János Pál pápa avatta őket szentté Kassán. Szent Kőrösi Márk ereklyéi az oltár üveg előlapja mögött láthatóak.
A szoborcsoport előterében az oltár lépcsője melletti oszlopokon áll Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, melyeket Pietro Bonanni készített 1855-ben.
Az oltár fölötti olajfestmény Michelangelo Grigoletti és Napoleone Nani alkotása, címe: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (1870).
Szent Márton-oltár
A Szent Márton oltárt 1896-ban Kiss György készítette Miskolczy Márton püspök, esztergomi prépost megrendelésére. Szent Márton és a lúd középen elhelyezett szobra mellett két árpád-házi királylány: Szent Kinga és Boldog Jolánta szobrai állnak. A fehérmárvány oltár domborművei Szent Márton életének jeleneteit mutatják be.
Az oltár feletti freskót Ludwig Moralt készítette 1855-ben, címe: Szent Márton a Kereszttel indul a barbárok elleni csatába.
Simor János esztergomi érsek (1867-1891) a bazilika négy építtető érseke közül az utolsó. Az előcsarnokban található címere alatt méltón hirdeti a latin kifejezés: consummavit – befejezte.
Márványszobrát 1896-ban az esztergomi kanonokok megrendelésére Stróbl Alajos készítette el. Simor kezében tartja a bazilika oszlopcsarnokának vázlatát, melyet ő fejezett be, közben tekintetét a kupolára szegezi, melynek belső díszítését ugyancsak ő készíttette el. A szobrot reneszánsz keretbe helyezték, felette félköríves timpanonban az érsek névadó szentje Keresztelő Szent János alakja áll.
Szent István kápolna
A bazilika északi oldalkápolnáját Szent István első vértanúnak (protomártírnak) szentelték. Elnevezését az indokolta, hogy közelében állt egykoron az a – szintén Szent István vértanúnak szentelt – kápolna, melyet Géza fejedelem építtetett, és melyben első királyunkat megkeresztelték, és megkoronázták.
Szent István protomártír oltár
Ferenczy István szobrászművész alkotása ruskicai márványból (1827-1831). A művész úgy ábrázolja a protomártírt, midőn az agyon kövezett szent férfiú térdre omolva ellenségeiért imádkozik. A szobor háta mögött elhelyezett domborművön Jeruzsálem városa látható, jobb oldalon Saul alakjával, felső részében egy angyal hozza a vértanúságot jelképező pálmát és a dicsőség koszorúját a vértanú számára.
Károly Ambrus érsek emlékműve
Giuseppe Pisani olasz szobrászművész alkotása. A Rudnay Sándor prímás által megrendelt síremlék már 1827-ben elkészült. A Szent István kápolna elkészültéig az altemplomban helyezték el, majd 1831 nyarán állították fel mai helyén a carrarai fehér márványból készült klasszicista emlékművet. A császári házból (Habsburg-Lotharingiai) származó fiatal prímás csupán egy évig volt Esztergom érseke: 1809-ben, a győri csatában megsebesült katonákat ápolva pestisjárvány áldozata lett. Síremlékén sötétszürke háttér előtt magas talapzaton áll az érsek fehérmárvány szarkofágja, melynek tetején a párnáiról felkönyöklő, s oldalnézetben ábrázolt főpap hallgatja az angyal feltámadásra hívó szavát.
Déli harangtorony
A déli harangtorony földszinti részén található a központi pénztár – ahol a jegyárakkal kapcsolatban tájékozódhatnak látogatóink – valamint egy ajándékbolt. Emeleti részén helyezkednek a mosdók.
A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék mely az egykori Szent Adalbert székesegyházból megmaradt, s egyben Magyarország egyetlen épségben megőrződött reneszánsz műemléke. Eredetileg nem itt állt, 1822-23-ban a bazilika építésekor Packh János építőmester 1600 darabra bontotta szét, hogy jelenlegi helyére beépíthesse, így őrizve meg az utókornak.
Bakócz Tamás – az építtető – 1497 és 1521 között volt esztergomi érsek. Alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia csúcsára, s 1513-ban II. Gyula pápa halála után kis híján ő lett az első magyar pápa. A kápolnát, melyet sírkápolnájának szánt, 1506-ban kezdték el építeni süttői vörösmárványból, építőmestere az olasz származású Johannes Fiorentinus volt. Befejezésére 1519-ben került sor, mikor az Andrea Ferrucci fiesolei szobrász által elkészített carrarai fehér márvány oltárt a helyére állították.
A török uralom ideje alatt az oltárt eredetileg díszítő szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították. Az emberábrázolások megsemmisítésével a kápolna alkalmassá vált az iszlám hit gyakorlására, így 1543 és 1683 között mecsetként működött.
Az oltár mai díszítő elemei a 18-19. században kerültek helyükre:
A máriapócsi típusú, bizánci stílusban készült kegykép 1696 és 1718 között került az oltárra, a királyi vár romjai közül került elő. Az írásos források szerint hamar kedveltté vált, számos csoda történt a szentkép jóvoltából, a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált, erről tanúskodnak a falon elhelyezett ezüst fogadalmi ajándékok is.
Szent István és Szent László szobrát - melyek az oltár jobb és bal oldali fülkéjében állnak -. Pietro Della Vedova olasz szobrászművész faragta 1874-ben, a tabernákulumot (szentségtartó ház) és a neoreneszánsz stílusban készült új kupolát Antonio Detoma készítette Lippert József tervei alapján 1874-75-ben.
Pázmány Péter szobra
A carrarai fehérmárványból készült szobrot Pietro Della Vedova olasz szobrászművész készítette 1882-1884 között. Az alkotás Pázmány Pétert, a híres szónokot úgy ábrázolja, amint a szónoklat hevében jobbját felemeli, baljában pedig könyvet tart. A szobrot neoreneszánsz építészeti keret övezi, félköríves oromzatában Madonna domborművel.
Jézus Szíve oltár
A Kiss György által 1897-ben készített márványoltár főalakja Jézus, amint bal kezével ruháját félrehúzva a szívét kitárja. Az oltár mellékalakjai: Páduai Szent Antal imádkozó testtartásban, valamint Alacoque Szent Margit elragadtatásba esve, kitárulkozó kéztartással, mindketten szerzetesi ruhában ábrázolva.
A márványoltár feletti oltárkép Jézus feltámadása – Ludwig Moralt freskója (1855). A képen a feltámadott Jézus lép felénk, kezében az Újszövetség zászlajával, előtte térdeplő angyal és egy rémült római katona alakja.
Szent Kereszt oltár
Az 1855-ben készült fehérmárvány oltár Pietro Bonanni alkotása. Rajta márvány tabernákulum van négy díszes oszlop között, tetején Isten ábrázolása: Isten mint szem, kerubokkal. Kétoldalt térdelő angyalok, melyek gyertyát tartanak. Az oltár melletti külön oszlopokon szintén két márványangyal, kezükben füstölővel.
Az oltár felett látható olajfestmény - Michelangelo Grigoletti: Golgota című alkotása (1854) – Jézus megváltó kereszthalálát jeleníti meg.
Szent József oltár
Az 1856-ban készült fehérmárvány oltáron Szent József és két angyal szobra áll – Johann Meixner alkotásai. Szent József a gyermek Jézussal a karján, a másik kezében liliommal, a fején virágkoszorúval van ábrázolva. A bal oldali angyal kezében fűrész van, mely az ácsszakma attribútuma; a jobb oldali angyal kezében keresztet tart.
Az oltárképet Ludwig Moralt készítette, Jézus születését ábrázolja (1855). A freskón a gyermek Jézus, anyja ölében ülve kitárt karral fogadja a napkeleti bölcsek hódolatát.
Mindszenty József (1892-1975). Esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás (1945-1973), bíboros 1946-tól. Újratemetve 1991. május 4-én.
Mindszenty József 1892. március 29-én született a Vas vármegyei Csehimindszenten Pehm József néven. 1915-ben szentelik pappá, nevét 1941-ben változtatja meg. 1944-től veszprémi püspök, 1945. augusztus 16-tól esztergomi érsek. 1948. december 26-án letartóztatják, koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Nyolc börtönben töltött év után az 1956-os forradalom idején szabadul ki. A bevonuló szovjet csapatok elől az USA budapesti nagykövetségére menekül, az elkövetkező tizenöt évet ott tölti. 1971-ben hagyhatja el az országot, Bécsben települ le, ott él 1975-ben bekövetkezett haláláig. 1991. május 4-én hozzák haza hamvait.
Sírkövének felirata:
„ Az élet megalázta - a halál felmagasztalta. A Szent Római Egyház és a Coelis-hegyi Szent István templom presbiter bíborosa, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor Mindszenty József 1892-1975. A háború viharában szilárdan helytállt, a zsarnoki hatalom megkínozta és börtönbe zárta. Hazájának száműzöttje lett. Az Anyaszentegyház engedelmes fia volt. Hőn szeretett hazájának becsületét mindhalálig erősítette. Mariazellben temették el, halála után 16 évvel hazahozták. Itt békében nyugszik.”
Jelmondata: Pannonia Sacra – Szent Magyarország.
.
Az altemplom nyugati részén helyezkedik el az érseki kápolna. Felirat hirdeti: „ Haláluk után itt nyugszanak az esztergomi érsekek.”. A kápolna oszlopfőin megjelennek az altemplom bejáratánál található motívumok: a nap felé szálló pillangó, a dicsőség pálmája a fáklyával, a majdani feltámadás szimbólumai. Az oszlopok között elhelyezett márványoltár a fémből készült kereszttel, és két-két klasszicista gyertyatartóval Andreas Schrott bécsi szobrászművész munkái.
Az érseki kápolnában nyugszanak:
Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus főherceg (1785-1809), esztergomi érsek, hercegprímás (1808-1809).
Rudnay Sándor (1760-1831). Esztergomi érsek, hercegprímás (1819-1831), bíboros 1827-től, a bazilika első építtetője.
Kopácsy József (1775-1847). Esztergomi érsek, hercegprímás (1839-1847). A MTA tagja, a bazilika második építtető érseke.
Scitovszky János (1785-1866). Esztergomi érsek, hercegprímás (1849-1866), bíboros 1853-tól. A MTA tagja, a bazilika harmadik építtető érseke.
Simor János (1813-1891). Esztergomi érsek, hercegprímás (1867-1891), bíboros 1873-tól. A MTA tagja, a bazilika negyedik építtető érseke.
Vaszary Kolos (1832-1915). Esztergomi érsek, hercegprímás (1891-1912), bíboros 1893-tól. Történész, a MTA tagja. Az érsekségről lemond 1912-ben. Eredetileg Keszthelyen temetik el, végső nyughelye 1981 óta Esztergom.
Csernoch János (1852-1927). Esztergomi érsek, hercegprímás (1912-1927), bíboros 1914-től. A MTA tagja, emlékműve a kápolnától jobbra fekvő teremben van elhelyezve.
Serédi Jusztinián (1884-1945). Esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1927-1945). Egyházjogász, egyetemi tanár, a MTA tagja.
Mindszenty József (1892-1975). Esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás (1945-1973), bíboros 1946-tól. Újratemetve 1991. május 4-én. (bővebben a 7-es pontnál).
Lékai László (1910-1986). Esztergomi érsek, prímás, bíboros (1976-1986). Sírkövén jelmondata: A megnyesett fa kizöldül.
A főhajó középső része alatt jobbra fekvő teremben a XIX. században elhunyt személyek nyugszanak.
Köztük:
Packh János (1796-1839) a bazilika első építőmestere. Kühnel Pál építész unokatestvéreként az alapkőletételtől (1822-től) irányította a monumentális építkezést. Munkálkodása idején készült el az altemplom, a Szent István kápolna, került áthelyezésre a Bakócz-kápolna. Sírkövén felirat hirdeti: „E sírbolt építésze.”
Rudnyánszky József (1788-1859) esztergomi kanonok, érseki helynök, besztercebányai püspök. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvételéért 6 évi vasban töltendő fogságra, és püspöki méltóságának elvesztésére ítélte Haynau.
Palkovits György (1763-1835) esztergomi kanonok, komáromi főesperes, a Szentírás szlovák nyelvre fordítója és kiadója 1831-ben.
Ebben a teremben helyezték el Csernoch János fehér márvány emékművét, mely eredetileg a Szent István kápolnában volt felállítva. Zala György 1931-ben készült műalkotásán mellén imára kulcsolt kézzel nyugszik a főpap, föléje bronzangyal hajol.
A terem padozatába süllyesztett három szívurna Kopácsy József, Scitovszky János, és Simor János érsekek szívét rejti.
Az új kápolnának nevezett részen már napjainkban elhunyt egyházi személyek nyugszanak.
Köztük:
Fábián János, dr. (1918-2000) apostoli protonotárius supra numerum, őrkanonok.
Ispánki Béla, dr. (1916-1985), újratemetve 1995-ben. Pápai kamarás, londoni főlelkész.
A géniusz szobor mögött balra elhelyezkedő fülkében a XX. században elhunyt egyházi személyek nyugszanak. Közöttük:
Komlóssy Ferenc, dr. (1853-1915). Pozsonyi prépost prelátus, pápai prelátus, esztergomi kanonok.
Kittenberger István (1833-1903). Apostoli főjegyző, esztergomi főszékesegyházi kanonok, egyházmegyei könyvvizsgáló.
Hübner János (1836-1912). Esztergomi prelátus, kanonok, történelmi tanulmányok szerzője.
Weisz Ferenc, dr. (1910-1982). Protonotárius kanonok, prépost, a budapesti bazilika plébánosa.
Zádori (Draxler) ev. János, dr. (1831-1887). A pápa tiszteletbeli kamarása, főszékesegyházi kanonok, érseki papnövelde hittanára, a Szeplőtlen fogantatásról nevezett akadémia tagja.
A géniusz szobrok mögött balra nyíló folyosó kriptáiban a XIX.-XX. században elhunyt egyházi személyek nyugszanak. Közöttük:
Palásthy Pál, dr. (1825-1899). Segédpüspök, sareptai fölszentelt püspök, esztergomi olvasó kanonok, egyházi író. Zafírokkal, briliánsokkal díszített arany mellkeresztje a Főszékesegyházi Kincstár kiállításán látható.
Szuppan Zsigmond, dr. (1814-1881). Címzetes novii püspök, Pápa Őszentsége tiszteletbeli kamarása, Szentlélekről nevezett madocsai apát.
Boltizár József (1821-1906). Milaszai felszentelt püspök, általános érseki helynök, országgyűlési képviselő. Indás díszű vörös zománccal készült kelyhe, valamint topázokkal díszített arany mellkeresztje a Főszékesegyházi Kincstárban látható.
Szabó József (1805-1884). Nitopolisi püspök, Pápa Őszentsége házi prelátusa és biersi apát, a Hercegprímás segédpüspöke és általános helynöke, hittudor. Ékkövekkel díszített arany mellkeresztje a Főszékesegyházi Kincstárban látható.
Kohl Medárd, dr. (1859-1928). Samosatai címzetes püspök, esztergomi segédpüspök, olvasó kanonok. Filigrándísszel és zománcképekkel díszített aranyozott ezüstkelyhe, valamint egy áttört díszű sodronyzománcos talpas feszülete a Főszékesegyházi Kincstárban látható.
A bazilika oszlopcsarnoka alatt bal oldalon elhelyezkedő folyosón a XX. században elhunyt személyek nyugszanak. Köztük:
Walter Gyula, dr. (1855-1929). Ozerói választott püspök, érsek helynök, nagyprépost, Vaskoronarend tulajdonosa, Szent István Akadémia tagja. Aranyozott ezüst, vörös és zöld zománccal díszített kelyhe a Főszékesegyházi Kincstár kiállításán látható.
Babura László, dr. (1874-1930). Esztergomi kanonok, a Szent István Akadémia tagja. Aranyozott ezüst, zománcképekkel díszített kelyhe a Főszékesegyházi Kincstár kiállításán látható.
A bazilika oszlopcsarnoka alatt jobb oldalon elhelyezkedő folyosón a XX. században elhunyt személyek nyugszanak. Köztük:
Dedek Crescens Lajos (1862-1933). Prépost, kanonok, császári és királyi udvari káplán, a MTA tagja, történetíró. 1896-ban ő rendezte a millenniumi kiállítás irodalomtörténeti részét.
Tiefenthaler József, dr. (1884-1951). Apostoli protonotárius, pápai prelátus, kanonok, főszékesegyházi plébános.
A géniusz szobrok mögött jobbra nyíló folyosó kriptáiban a XIX.-XX. században elhunyt püspökök, kanonokok nyugszanak. Közöttük:
Kantz Lázár (1811-1881). Pozsonyi és esztergomi kanonok, választott fárói püspök. Gyémánttal, opállal díszített arany mellkeresztje a Főszékesegyházi Kincstárban látható.
Maszlaghy Ferenc (1839-1917). Almissai választott püspök, apostoli főjegyző, pápai prelátus, éneklő kanonok. Sodronyzománcos, ékkövekkel, gyöngyökkel díszített kelyhe, valamint angyalfejekkel díszített mellkeresztje a Főszékesegyházi Kincstárban látható.
Forgách Ágoston (1813-1888), ghymesi és gácsi gróf. Nagyprépost, sebenicói címzetes választott püspök, Esztergom szabad királyi város főispánja. Főispán Esztergom vármegye élén, a jeruzsálemi Szent János-rend tiszteletbeli lovagja.
Surjánszky Antal, dr. (1815-1906). Főkáptalani nagyprépost, vovadrai címzetes püspök, apostoli főjegyző, Őszentsége házi főpapja, prépost, a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja.
Pór (Bauer) Antal (1834-1911). Apostoli főjegyző, pápai prelátus, esztergomi kanonok, apát, prépost, honti főesperes, történész, a MTA tagja. Honvédként harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, 1871-1885 között Esztergom követe az országgyűlésen.
Gregorovits Lipót (1883-1957). Aposotoli protonotárius, kanonok, főesperes. Aranyozott ezüst, zománcképekkel, korállal díszített kelyhe a Főszékesegyházi Kincstárban található.
Az altemplomban levezető lépcső alatt jobbra elhelyezkedő fülkében a XX. században elhunyt személyek nyugszanak. Közöttük:
Lollok Lénárd, dr. (1848-1923). Apostoli főjegyző, pápai prelátus, esztergomi kanonok, barsi főesperes, topissai prépost. Aranyozott ezüstből készült, sodronyzománccal, ékkövekkel, gyöngyökkel díszített kelyhe a Főszékesegyházi Kincstárban található.
Városi Antal (1905-1978). Protonótárius, éneklő kanonok, költő és műfordító. Miután a kommunista hatalom 1955-ben megtiltotta verseinek és írásainak közlését, 1968-ban pedig a prédikálástól is eltiltották, elkészítette Szent Ágoston vallomásainak új fordítását, amely 1976-ban jelent meg.
Bogisich Mihály (1839-1919). Herpályi címzetes prépost, kanonok, pristinai választott püspök, budavári plébános, zenetörténész, a MTA tagja. Az Országos Magyar Cecília Egyesület megalakítója, és haláláig elnöke. Az egyesület célja az egyházzenei gyakorlat megtisztítása és felvirágoztatása volt.
A főhajó középső része alatt balra fekvő teremben a XIX. században eltemetett halottak nyugszanak.
Köztük:
Feigler Miklós (†1836) prímási uradalmi építőmester, ki részt vett a bazilika építési munkálataiban.
Gramling Ignác (†1844) építész, építőmester, az esztergomi Duna híd alkotója.
Mally János, dr. (†1902) apostoli főjegyző és tiszteletbeli pápai kamarás.
Mészáros Imre (†1865) esztergomi kanonok, a Pazmaneum kormányzója, egyháztörténész, író, az MTA tagja.
Pellet József (†1903) apostoli főjegyző, biduai választott püspök, tiszteletbeli pápai káplán.
A Kutak termének nevezett részben napjainkban elhunyt egyházi személyek nyugszanak. Közöttük:
Boehm Károly (1853-1932) amerikai prelátus.
Csordás Eörs Mária, dr. (1943-2010). Protonotárius, kanonok, a Panzmaneum rektora. Pápai prelátus, a Jeruzsálem Szent Sír Lovagrend kancellárja. Az ő javaslatára került fel a bazilika timpanonjára a CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat.
A Bakócz-kápolna alatti teremben a régi kriptából áthelyezett holtak nyugszanak. Közöttük:
Georg Maximilian Schuknecht (†1732) császári és királyi vezérőrnagy, az egykori esztergomi várparancsnok. Ő találta meg a vár romjai között a Bakócz-kápolna bizánci stílusú kegyképét, és helyezte el a kápolna oltárán. Jámborsága, igazlelkűsége miatt köztiszteletben állt.
Jordánszky Elek (1765-1840). Teológiai doktor, tinnini fölszentelt püspök, esztergomi kanonok. A Jordánszky-kódex névadója. A kódex a második fennmaradt magyar nyelvű bibliafordítást őrzi, Jordánszky hagyatékából került a Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonába.
A bazilika altemplomában helyezték el az 1763-ban lebontott régi Szent Adalbert templomból származó főpapi sírköveket:
Aragóniai János esztergomi érsek, prímás (1480-1485), bíboros (1477-től) Mátyás király feleségének Beatrixnek fivére volt. Szirénpártól tartott címeréből csupán egy finoman faragott töredék maradt fenn.
Széchényi György esztergomi érsek, prímás (1685-1695) címeres emlékköve.
Egyéb középkori sírkövek:
Garázda Péter (†1507) esztergomi kanonok, Janus Pannonius unokatestvére. Sírlapjára még életében felvésette sírversét:
„Voltam az isteni Janus rokona, ki a Dunához
hozta a szép Helikon zöld koszorús szüzeit;
nyugszom e sírban most a Garázda család fia, Péter
s Pieridák másik éke valék jogosan.”
Gosztonyi András szentistváni prépost, esztergomi kanonok (1484-1499) feliratos sírköve a Gosztonyi-címerrel.
Szántói Ambrus szentistváni prépost, esztergomi kanonok (1453-1483) feliratos sírköve gót betűs latin felirattal.
.
A bazilika altemplomában helyezték el az 1763-ban lebontott régi Szent Adalbert templomból származó főpapi sírköveket: Csák Ugrin, Szécsi Dénes, és Vitéz János érsekek sírköveit.
Csák Ugrin (1204) vörös márvány koporsófedelének csak egy töredéke maradt ránk.
Szécsi Dénes bíboros, prímás-érsek (1440-1465) figurális sírköve. Anyaga vörös márvány, ismeretlen gótikus mester XV. századi műve.
Vitéz János (1408-1472) esztergomi érsek, prímás (1465-1472) sírköve. Az altemplomban található, a nagy humanista reneszánsz stílusú vörös márvány tumbájának alakos fedele és egyik oldallapja, korai humanista betűtípussal.
