Évközi 32. vasárnap

Évközi 32. vasárnap:

              (1Kir 17,10-16 – Zsid 9,24-28 – Mk 12,38-44.)

A teljes bizalom

     A mai szentírási részekben szereplő két özvegyasszonyt időben több száz év választja el egymástól, de egy valami összeköti őket: a Gondviselésbe vetett feltétlen bizalom. Mindketten a teljes megélhetésükről mondtak le, és sorsukat Isten kezébe teszik le.

      Ha megkérdeznének bennünket, hogy bízunk-e Istenben, bizonnyal igennel válaszolnánk. Az életünk azonban mást mutat. Biztonságunkat ingatlanban, bankbetétben, kötvényekben, befolyásos emberek barátságában keressük. Életünket, egészségünket is inkább az orvosokra bízzuk. Ha adunk is valakinek, leginkább a feleslegünkből adunk (bár már ez is dicséretes dolog). Ezek azt mutatják, hogy a látható és mulandó miatt elfeledkezünk az örök értékekről.

      Ez a kérdés felmerül az emberek felé is. Vajon rá merem-e bízni érzéseimet, titkaimat, az életemet arra, akit szeretek? Vagy ez a „szeretet” nem is annyira tökéletes?

      Mennyi mindent kell még tanulnunk ettől a két özvegyasszonytól! 

Mindenszentek

Mindenszentek:
(Jel 7,2-14 - 1Jn 3,1-3 – Mt 5,1-12)

„Szentek legyetek!"

     Már Mózes könyvében olvashatjuk azt, amit Péter apostol a levelében megismétel: „Szentek legyetek!". Ez a felhívás az élő embereknek szól, mi mégis csak azt tartjuk szentnek, aki már meghalt és az egyház szentté nyilvánítja. Pedig mindenki szent, akiben Isten Lelke lakik. És kiben nincs jelen? Csak mi lehetünk azok, akik nem veszünk tudomást Róla, pedig „Benne élünk, mozgunk és vagyunk." Ezért hívtak kezdetben minden Krisztus követőt szentnek – ahogy azt Szent Pál leveleiből megismerhetjük.
     Tehát a mi feladatunk, hogy hagyjuk működni a bennünk lakó Lelket, és ha ez tetteinken keresztül láthatóvá válik, az emberek Mennyei Atyánkat ismerhetik meg általunk. Nem elérhetetlen feladat ez, csak törekednünk kell, hogy akaratunk Isten akaratával egyezzen meg. Ez adhatja meg, hogy már itt a földön boldogok lehetünk (amiről az evangélium beszél), bár a Világ szemében semmi okunk nem lenne boldognak lenni. Az örök élet megkezdődik bennünk már itt a földi életünkben, hiszen „odaát" sem lesz másképp, minthogy Isten jelenlétét szüntelenül érezzük.
     Ez a jelenlét a „szentek közössége", amely összeköt bennünket nemcsak Istennel, hanem előttünk eltávozott szeretteinkkel is.

Évközi 30. vasárnap

Évközi 30. vasárnap:
(Jer 31,7-9 – Zsid 5,1-6 – Mk 10,46-52.)

Jézus gyógyít

     Többször olvasunk arról az evangéliumokban, hogy Jézus gyógyít. Ezzel nemcsak szavai hitelességét akarja igazolni, hanem helyreállítja az Istentől elgondolt rendet is, és megmutatja Isten jóságát.
     Van, amikor a meggyógyultak elkezdenek ujjongani, elújságolják mindenkinek, hogy mit tett velük az Úr. Néha még meg sem köszönik. Ritkán fordul elő az, ami a mai evangéliumban, hogy a meggyógyult Jézus nyomába szegődik. Pedig Isten nem ok nélkül adja ajándékait – azt mások javára kaptuk.
     Sokszor, csak ha valami probléma adódik, akkor értékeljük, hogy milyen csodálatos, hogy látunk, megértjük a beszédet, van erőnk, egészségünk, hogy megvalósíthatjuk terveinket.
     Tudjuk-e, hogy amit kaptunk (vagy visszakaptunk), az nem magától értetődő. Azokat azért kaptuk, hogy Jézus nyomában járva mi is a teremtés rendjét szolgáljuk, és közvetítsük Mennyei Atyánk szeretetét?

Évközi 29. vasárnap

Évközi 29. vasárnap:
(Iz 53,10-11 – Zsid 4,14-16 – Mk 10,35-45.)

Jézus együtt érez velünk

     A mai szentleckében Szent Pál arról beszél, hogy a mi Főpapunk, Jézus mindenben vállalta sorsunkat, és együtt érez velünk.
     Ez az örömhír felbátorít bennünket, hogy sohase érezzük azt, hogy egyedül vagyunk. Bármit tettünk és bárhogyan alakul életünk mindig bizalommal fordulhatunk Jézushoz, Aki megért bennünket.
     Azzal, hogy megértéssel fordul felénk, nem azt jelenti, hogy helyesli is rossz döntéseinket, hanem azt, hogy bár ismeri gyengeségeinket, hibáinkat, nem zárkózik el előlünk. Irántunk való szeretete töretlen marad, s mintegy védőügyvédünkké válik az Atya felé, keresve a legkisebb mentséget is számunkra.
     Ilyen megértő szeretettel kell nekünk is embertársaink felé fordulnunk! Ha örülünk annak, hogy Jézus ilyen velünk, mi se ítéljünk el senkit, hanem igyekezzünk megtalálni a jót mindenkiben.
     Ha megértőbbek leszünk egymás iránt, talán egy kicsit szebb lesz ez a föld!

évközi 28. vasárnap

Évközi 28. vasárnap:

              (Bölcs 7,7-11 – Zsid 4,12-13 – Mk 10,17-30.)

 

Valami hiányzik még belőled!

     A gazdag ifjú az egyetlen, akiről az evangéliumok azt állítják, hogy „Jézus megkedvelte”. Talán azért, mert gazdagsága ellenére érezte, hogy a törvény betartása önmagában nem elegendő Isten Országának elnyeréséhez. Jézus, amikor válaszol neki, nem azt mondja, hogy nem mehet be Isten Országába, hanem – éppen, mert megkedvelte – egy tökéletesebb útra hívja. Az ifjú azonban képtelen elhagyni korábbi, megszokott életmódját.

     Számunkra is csak alap követelmény, hogy megtartsuk a parancsokat. Ha valami többre vágyunk, meg kell találnunk, hogy mi az, ami útjában áll (vagy legalábbis gátolja) Jézus feltételek nélküli követését. Lehet ez nálunk is a pénz, vagy személyekhez, tárgyakhoz, megrögzött szokások-hoz, szenvedélyekhez való túlzott kötődés.

     Azzal, hogy Isten életben hagy minket, jelzi, hogy még nem vagyunk érettek az Ő országára, valami még hiányzik belőlünk!

     Igyekezzünk megtalálni, hogy mivel tehetnénk értékesebbé életünket!

Évközi 27. vasárnap

Évközi 27. vasárnap:

              (Ter 2,18-24 – Zsid 2,9-11 – Mk 10,2-16.)

 

Jézus testvérei vagyunk!

     A mai szentleckében azt olvassuk, hogy „Jézus nem szégyell bennünket testvérének nevezni”.

     Ezt a kapcsolatot semmilyen feltételhez nem köti. Akkor sem szégyenkezik tehát, hogy hozzánk tartozik, ha mi méltatlanok vagyunk bizalmára. Milyen jó lenne, ha mindig tudatában lennénk, hogy ilyen testvérünk van, akire mindig számíthatunk. Ez adhatna erőt, hogy soha ne csüggedjünk el, mindig tudjunk újra felállni, hogy ne féljünk Isten elé állni, mert „van szószólónk az Atyánál!”

     Ez azonban azt is jelenti, hogy egymásnak is testvérei vagyunk. Ha Jézus nem szégyell bennünket, mi miért fordulunk el azoktól, akiket kellemetlennek tartunk? Milyen fontos lenne elfogadni, elviselni egymást! Istent csak akkor hívhatjuk őszintén Atyánknak, ha elfogadjuk testvérnek a többi gyermekeit! Ha megtagadom testvéreimet, azzal Atyámat is megtagadom. Az embereknek a testvéreink iránt mutatott szeretetünkkel teszünk bizonyságot Mennyei Atyánkról.

Évközi 26. vasárnap

Évközi 26. vasárnap:

              (Szám 11,25-29 – Jak 5,1-6 – Mk 9,37-47.)

 

Kié Isten örömhíre?

     Gyakran esünk abba a tévedésbe, hogy csak mi, hívő emberek, birtokoljuk az igazságot, csak mi ismerjük Istent.

     Ma az ószövetségi olvasmányban azt kéri Józsue Mózestől, hogy hallgattassa el a táborban prófétálókat. Ugyanezzel találkozunk, amikor a tanítványokat megfeddi Jézus, mert megtiltották valakinek, hogy gyógyítson. – Mindkettő oka az, hogy nem tartoztak a „kiválasztottak” közösségébe.

     De vajon ki tartozik a kiválasztottak közé? Isten Lelke ott fúj, ahol akar! Kisajátíthatjuk-e magunknak Istent? Biztos, hogy a Mennyország kapujában nem a keresztelési bizonyítványt kérik, vagy annak igazolását, hogy befizettük-e a „tagsági díjat” (az egyházadót)! Isten mindenkit meghívott, mindenkinek egyformán Atyja, és életünk végén a tetteinket vizsgálja.

     Ne legyünk tehát féltékenyek! Vegyük észre Isten üzenetét, bárkitől érkezik is! 

évközi 25. vasárnap

Évközi 25. vasárnap:
(Bölcs 2,12-20 – Jak 3,16-4,3 –Mk 9,29-36.)

Értjük-e Jézust?

     Megdöbbentő a mai evangéliumi részlet.

     Jézus egyedül akar tanítványaival lenni. Nyíltan beszél nekik arról, hogy mi vár rá: az emberek kezére kerül, megölik, de harmadnapra föltámad.
     S amíg Jézus a reá váró gyötrelmekről beszél, mit tesznek tanítványai? „Arról tanakodtak, hogy melyikük a legnagyobb közülük". Utólag már érzik, hogy helytelen amit tettek, mert amikor Jézus megkérdezi tőlük, miről beszélgettek, nem merik beismerni – inkább hallgatnak.
     Hogyan lehetnek ennyire süketek, elvakultak? Miért volt bennük egy szűrő, amely csak azt engedte értelmükhöz jutni, ami számukra kedvező? Amikor Jézus a keresztről és megpróbáltatásokról beszél, azt meg sem hallják, csak magukkal törődnek.
     Ha Jézus közvetlen hallgatói így viselkednek, nem vagyunk-e mi is ilyenek? Megértjük-e az evangélium üzenetét, vagy csak azokat ragadjuk ki a szentírásból, ami nekünk tetszik, vagy a tetteinket igazolják? (Vagy esetleg a másikat elítélik.)

Évközi 24. vasárnap

Évközi 24. vasárnap:

              (Iz 50,5-9 – Jak 2,14-18 –Mk 8,27-35.)

 

Hit vagy/és cselekedet

     Lehet-e szembe állítani a hitet a cselekedetekkel?

     Némelyek azt állítják, hogy hit nélkül nem lehet üdvözülni, ezért így önmagában  is elég ahhoz, hogy a Mennyországba jussunk. Ha vallásos gyakorlatainkkal kimutatjuk hitünket, Isten elnézi hibáinkat, s ennek megerősítése a gyakori gyónás.

     Mások úgy vélik, hogy Isten csak a tetteket fogja számon kérni, ezért nem fontos Istennel foglalkozni.

     A tapasztalat azonban azt igazolja, hogy a „csak” hívők között előfordulnak hideg szívű farizeusok, akik csak megcsúfolják hitünket. De az sem képzelhető el, hogy huzamosan valamilyen hit nélkül tudjon valaki önzetlen, segítőkész ember lenni.

     Ha Istennek tetsző életet akarunk élni, akkor a kettő csak együtt értelmezhető: A hit tettek nélkül halott, a cselekedetek pedig hit nélkül üressé válnak.

     Úgy éljünk tehát, hogy tetteinket látva az emberek megismerjék Isten szeretetét!

Évközi 23. vasárnap

Évközi 23. vasárnap:

              (Iz 35,4-7 – Jak 2,1-5 – Mk7,31-37.)

Süketek és némák

     Amikor Jézus betegeket gyógyít, sohasem csak a testi bajt szünteti meg.

     A testi süketnémasággal lehet teljes életet élni, hiszen a szív, az értelem pótolja a hiányosságot. Nagyobb baj az, amiről a Szentírás így beszél: „Szemük van, de nem látnak, fülük van, de nem hallanak…”. Különösen veszélyes az, amikor mi azt tartjuk magunkról, hogy mindent érzékelünk.

      Állandóan zajt keltünk magunk körül, hogy ne kelljen meghallani lelkiismeretünk szavát. Arra hivatkozunk, hogy nem avatkozunk mások magán ügyeibe, vagy illetékes szerveknek kell nyilatkozniuk, sőt számon is kérjük, ha ezt elmulasztják.

     Nekünk is szükségünk lenne Jézus gyógyító szavaira: „Effeta – Nyílj meg!”

     Meghalljuk-e embertársaink szavát, vagy csak azt, amit mi is meg akarunk hallani?

     Szólunk-e, amikor beszélnünk kell, vagy lesütött szemmel kikerüljük a problémákat?

       Hogyan működnek „lelki” érzékszerveink?

       Megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik?

 ***

! Felújítási munkálatok a Bazilikában !

Kedves Vendégeink!
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy a templomtér felújítási munkálatai miatt 2018.07.03-án az Északi-kereszthajó (Szt. Márton oltár, Magyar szentek oltára, Szt. Adalbert oltár) el lett fóliázva, azonban a templomtér továbbra is látogatható.
Ezenkívül szeretnénk jelezni, hogy a Főszékesegyházi Kincstár felújítási munkálatok miatt szeptember 17-én bezárt. 
Megértésüket köszönjük

    

PROGRAMOK 2019

           

AUGUSZTUS

Augusztus 2. péntek 18:00 óra         Első pénteki szentmise

Augusztus 6. kedd 8:30 óra              Szentmise Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért

Augusztus 15. csütörtök                   Nagyboldogasszony ünnepe - szentmisék a bazilikában vasárnapi miserend szerint

Augusztus 15. csütörtök 10:30 óra   Az ünnepi szentmisét Dr. Erdő Péter bíboros, prímás celebrálja

Augusztus 16. péntek 10:00 óra      Paskai requiem - ünnepi szentmise Paskai László bíboros emlékére az altemplomban

Augusztus 20 kedd                         Szent István ünnepe - ünnepi szentmisék a bazilikában vasárnapi miserend szerint

Auguszus 20. kedd 10:30 óra        Az ünnepi szentmisét Mohos Gábor segédpüspök celebrálja  

Augusztus 30. péntek 11:00 óra    A szicíliai Chorale Aura Vocis kórus koncertje az Esztergomi Bazilikában

***

Első kirakós játékunk már kapható a Főszékesegyház boltjaiban (Ajándékbolt, Kegytárgybolt, Panorámaterem)

                                                                                                                                                                                                                                              

***

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a kupolakilátó csak jó időjárás esetén látogatható.

* * *

Felhívjuk Látogatóink figyelmét, hogy a szentmisék ideje alatt a templom liturgikus tere turisztikai célból nem látogatható. A liturgikus tér a szentmisék kezdete előtt legkésőbb 15 perccel lezárásra kerül.  A szentmisék ideje alatt a Főszékesegyház többi egysége zavartalanul megtekinthető. Az altemplom kivételével megközelíthető a nyugati kapun keresztül.        

Első pénteki szentmise

Időpont: 2019.08.02 18:00:00

Nagyboldogasszony

Időpont: 2019.08.15 10:30:00

Paskai Requiem

Időpont: 2019.08.16 10:00:00

Szent István király

Időpont: 2019.08.20 10:30:00

Jelenleg nincs esemény ebben a kategóriában.

Koncert szervezési feltételek

Időpont: 2019.12.31 00:00:00