Évközi 19. vasárnap.C

Évközi 19. vasárnap:

              (Bölcs 18,6-9 – Zsid 11,1-2,8-19 – Lk 12,32-48.)

Éberség

 

     Aki már virrasztott, vagy katonaként őrségben volt, tapasztalhatta, hogy az éjszaka közepén a legnehezebb ébernek lenni. Az evangéliumban szereplő második és harmadik őrváltás ideje éjfél és hajnali három óra éppen ez az időszak.

     Jézus arra figyelmeztet, hogy mindig készen kell állnunk Urunk fogadására, de különösen kiemeli a jelzett időszakot.

     Életünk elején, fiatalon, mi is tele vagyunk tűzzel, tervekkel, lendülettel, életünk vége felé pedig már gondolunk arra, hogy el kell számolnunk szolgálatunkkal. A legkritikusabb idő tehát életünk közepe. Éberségünk ekkor elfogyhat azért, mert úgy véljük, mindenhez van erőnk, nem szorulunk semmire és senkire, vagy mert azt gondoljuk, hogy úgysem történik velünk semmi érdekes, vagy erőt vesz rajtunk a csüggedés, hogy nekünk semmi sem sikerül.

     Azért fontos életünknek erre az időszakára különösen is figyelnünk, mert ilyenkor vagyunk erőnk teljében. Ezt tudjuk leginkább irányítani, ezt kellene a leghatékonyabban kihasználni.

     Ne veszítsük el tehát éberségünket, mert nem tudhatjuk „sem a napot, sem az órát” amikor számot kell adnunk életünkről!